Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1938

5 vonatkozik. Kollár Ferenc Summaria diplomatum Hungáriáé c. kéziratában gyakran hivatkozik erre a gyűjteményre. Ugyancsak ő alkalmazott először levéltárnokot Kozits István ügyvéd személyében (1770.) A véletlen a közelmúltban két érdekes feljegyzést hozott napvilágra a könyvtárról. Az egyik Festetics Pál kéziratainak jegyzéke Manuscripta Miscellanea címen. Ez 15 egész, 60 negyed és 3 nyolcadrétű nagyságú kéziratot sorol el, összesen 78-at. Az összeállítás nem teljes. Az ismeretlen szerző nem fejezte be a felsorolást. 1775-ből van a legújabb évszámú kézirat keltezve. A másik pedig egy létesítendő könyvtár beosztásához szükséges szempontokat adja meg, Manuductio circa aestimationem Manualis Bibliothecae címen. Ezen terv szerint a könyveket 4 osztályba kell osztani. A csoportok a következők: 1. Politici, 2. Philologici, 3. Militares, 4. Patrii. Az első csoportba teendők a bölcseleti, történelmi és erkölcsi tartalmú művek. A második csoportba tartoznak a klasszikus írók, valamint a fizika és a számtan. A harmadik csoporthoz sorozza a térképeket, de külön függeléknek. A negyedik csoport a legérdekesebb és ez jellemző a Festeticsek gondolkodására is. Ide kell besorozni a magyar írókat s mindazt, ami a hazára vonatkozik. E négy csoporton kívül kell kezelni a kéziratokat és pedig, ha terjedelmesek vagy önálló címmel rendelkeznek, külön helyezendők el, ha kisebbek, akkor Miscellanea néven. Külön a csoporton kívül kell kezelni a rendelkezés szerint a titkos iratokat is. Hogy ki ennek az érdekes elméleti könyvtártannak szerzője, nem tudjuk, csak annyi bizonyos, hogy Festetics Pál idejében íródott s hogy a hercegi könyvtár mai beosztása ennek az elrendezésnek a körvonalait mutatja. A tudós Horányi Memóriájában megjegyzi Festetics Pálról, hogy könyvének megírásához sokban a könyvtár és a levéltár kéziratai járultak hozzá.

l) Fia, Festetics György (1755—1819.), a gazdasági akadémia nagylelkű megalapítója, a könyvtárt teljesen modernizálta. Szeretetét a könyvek iránt tanára, Kollár Ádám, az udvari könyvtár igazgatója oltotta belé, aki híres oklevélgyűjteményét külön is leíratta tanítványa számára. Amidőn a kastélyt megnagyobbította, a könyvtárnak külön kétemeletes szárnyat emelt, ö maga is úgy tervezte, hogy a könyvtárt helyezzék ebbe a részbe, s még ő készítette el a nemesen egyszerű berendezés tervezetét a weimari udvari könyvtár mintájára. A falakat tölgyfából készült négy méter magas, nyitott könyvszekrények veszik körül, amelyeket egyszerű félpillérek választanak el. A pillérek feje egy kecsesen faragott volutás oszlopfő. Ezeken; nyugszik az emeleti karzat. Itt 3 méter magas könyvpolcok futnak körül a falak mentén. A karzatot gyönyörű kézzelfaragott korlát szegélyezi, amely Horányi Elek tudós piarista tanár volt. (1736—1809.) Olaszországban végezte tanulmányait. Leghíresebb munkájának címe, amit itt is említünk: Memória Hungarorum et Provincialium seriptis notorum. Viennae. 1775—77. I-—III. k.