Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1938

6 két helyen összefut s így természetszerűleg félkörben összefonódik. Ez alatt helyezkedik el a rejtett csigalépcső. Felette az erkélyen a Festetics-család kifaragott címere. Mindez a mai napig érintetlenül így áll. Az épületet 1810-ben emelték, a berendezés pedig 1812-ben készült el.*) Az új könyvállványok nagy befogadóképessége most már megengedte az állomány nagymérvű szaporítását. Festetics György e tekintetben költséget nem kímélt. A könyvekről jegyzéket is csináltatott beszerzési sorrendben. Egy egykorú folyóirat a könyvtárban lévő könyvek számát 8 ezerre becsülte.

2) Rengeteget köttetett. Ezt a munkát Bécs és Pest legjobb mesterei végezték, ösztönözte erre a Georgikon tanárainak tudományos működése is s ezért az egykorú német és francia nyelvű gazdasági irodalom minden valamire való művét megszerezte és a folyóiratirodalomnak buzgó előfizetője volt. Könyvtárnoka Péteri Takáts József volt, kire rábízta fia nevelését is.

3) A tudomány legbiztosabb ajánló levél volt annak, aki a könyvek birodalmába akart behatolni. így pl. Kovachicli Márton Györgynek rendelkezésére bocsátotta kéziratainak jegyzékét, midőn Supplementumait kiadni készült (1793.) s a magyar országgyűlésekről szóló kéziratait is. Asbóth János, a Georgikon igazgatója, valamikor a növénytan tanára ugyanabban az intézetben, egykori feljegyzés szerint kosárszámra hordta ki a könyveket a grófi könyvtárból.

4) Az ugyancsak általa alapított zeneiskolát (1800.) megfelelő kottatárral látta el, amely később az iskola feloszlatása után a könyvtárra szállt.

5) Nem kis mértékben szaporíthatták végül a könyvtár állományát a helikoni ünnepek, az egyes előadásokhoz szükséges forrásmunkák megszerzése által. Körülbelül 1810-ig jórészt gazdasági könyveket szerzett be, de oly mennyiségben, hogy a könyvtár eddigi jogi színezetű törzsanyaga élete vége felé szinte gazdasági jelleget nyert. A helikoni ünnepek lezajlása után figyelme a történelem felé irányult. Szenvedéllyel gyűjtötte a régi magyar könyveket s ezzel megvetette alapját a könyvtár mai büszkeségének, a több száz kötetre menő ú. n. magyar ősnyomtatvány gyűjteménynek. A könyvtár Festetics György féltett kincse volt egész életében. A hagyomány azt tartja, hogy még a családtagot se engedte be szívesen a könyvtárba, annyira féltette az állományt. Másfelől azonban a tudósok Hogy hol volt az eredeti könyvtár, azt nem tudjuk, csak feltételezhető, hogy amikor Festetics Pál az 1770-es években a kastélyt újjáépítette, a könyvtárnak nagyobb helyet biztosíthatott; a levéltár új helyiségéről azonban van tudomásunk. 2) Zeitschrift von und für Ungarn. 1802. I. 185. 3) Ez volt az első író, aki munkáját Festetics György nevével és az ő költségén röpítette ki a nagyvilágba. A Magyar Minerva megindítása is az ő nevéhez fűződik. Festetics nyolc évre szerződtette. Ebből két évet töltött Keszthelyen. Ezen idő alatt kezelte a könyvtárt. 4) Keszthelyi levéltár. Georgikoni akták. 6) Klempa Károly: A Keszthelyi Festetics-féle zeneiskola. Győr. 1938.