Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1938

4 Továbbá a gondos kötésű klasszikusok mellett ott leljük a XVIII. és XIX. század legjobb encyklopédiáit (Ersch—Gruber: Allgemeine Encyklopadie der Wissenschaíten und Künste 166 kötetét, avagy Krünitz: 150 kötetes Encyklopadie der Oeconomie című hatalmas művét, Georgi: Bücherlexicon-ját stb.), térképgyűjteményeket, jogi, orvosi és gazdasági szakmunkákat. A tulajdonosok egyéni érdeklődése is olyan szerencsésen rányomta bélyegét a könyvgyűjteményre, hogy egy félszázad leforgásán belül az egyéni ízlés és foglalkozás önként fejlesztett ki élesen elhatárolt szakcsoportokat, de mindegyik a nemzeti szellem keretében tette ezt, amely a Festetics-család ősi hagyománya volt. A Festetics-könyvtár kb. 200 esztendős múltra tekint vissza. Alapítója a sági születésű Festetics Kristóf (1796—1768.), aki egyszersmind a családi vagyon nagyságának megalapítója. A hagyomány azt tartja róla, hogy a szellemi javakat igen megbecsülte. A könyvtárnak nemcsak alapját vetette meg, hanem vigyázott rá, hogy abban minden rendben maradjon. Megbízottai révén, akik bejárták az egész országot, szép gyűjteményt szerzett. Midőn 1745-ben nála időztek József bátyjának gyermekei, így rendelkezett felőlük: »Az mint látom, némely könyvekre volna szükségük; azért a hoffmesterrel együtt mennél be az bibliothecába s az minemű könyvek kívántatnak tehát hadd venné ki, mindazonáltal, ha papírosra tenné, mit vett ki és azon írás hadd maradna az bibliothecában, hogy tudhassa az ember, hová lett.« Azt is tudjuk, hogy a könyvtárban könyveit jórészt ismerte. Egyik alkalommal azt írta kasznárának, hogy a következőket mondja meg Pál fia házitanítójának: »Hogy míg felmegyek, addig csak az diák szóra tanítsa és geographiára. Hübner nevű könyvem vagyon az bibliothecában, azt add ki neki míg felmegyek, csak ezeket tanítsa.« 2) Ugyancsak fiára vonatkozólag írja kasznárának: »Hogy legyen mit olvasnia, tehát a könyvekből vennéd ki az Bonfinius és Istvánffi historikusokat s adnád ki neki.« 3) Utódja Festetics Pál (1722—1782.) a nagyszombati egyetemen tanulta a magyar törvényeket s Lipcsében az idegen jogrendet. 1769-ből maradt ránk egy lista, amely könyvtárának jegyzékét tartalmazza, valószínűleg hivatalában lévő kézi könyvtáráét.

l) Ez a könyvtár gazdag sorozata mindazon adatok gyűjteményének, amely az ország adóügyére és anyagi helyzetére 1) 1745. április 20. Keszthelyi levéltár. Rendezetlen rész. 2) 1745. március 19. Keszthelyi levéltár. Hübner János: VollstSndigc Geographie című műve (I—II. k.) korának egyik legelterjedtebb kézikönyve volt. Festetics a második kiadást értette, amely 1773-ban jelent meg Hamburgban. 3) U. o. 1745. február 18. Ebből látható, hogy a könyvtár a kastély épületének első évében már megvdlt s így megdől a Magyar Minervában közölt adat, amely szerint a könyvtárt 1763-ban alapították volna. 4) Házi udvari és állami levéltár 246. sz. kézirat. 374—398. Acta publica et diplomata ex miscellaneis consiliarii Festetics a. 1769. depromta.