Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1937
AZ EUCHARISZTIKUS DRÁMA KELETKEZÉSE. Autós sacramentales-en, azaz szentségi vagy eucharisztikus ünnepi játékokon, Spanyolországban a drámai művészet egy külön faját értették, amely a nép lelki és testi adottságából virágzott ki. Az eucharisztikus játékok értékes művelődési adatok, amelyek tartalmukkal, külső alakjukkal és célzatukkal jobban megvilágítják egy-egy kor gondolatvilágát, mint akármely részletes történelmi értekezés. Drámai vagy még inkább egy felvonásos melodrámai művek ezek, melyeket az Oltáriszentség (eucharisztia) dicsőítésére irtak s Űrnapján ünnepi keretek közt a népnek nyilvánosan bemutattak. 1 A spanyol nép természeténél fogva nemcsak nagy vonzalommal viseltetett a színház iránt, hanem kiváló tehetséggel rendelkezett a drámai művészet terén is. Ennek az érdekes faji adottságnak lelki gyökerei visszanyúlnak századokkal egészen a baszkok ősrégi pantomim játékaiig és a gades-i nők érzékies táncaiig, valamint az ezeket kisérő énekekig, amelyekről a rómaiak több helyen megemlékeznek. 2 S így nem csoda, ha a római szinház egyszerre elterjedt az ibér félszigeten. Ezt igazolják a szevillai, tarragoniai, murviedroi (Saguntum) szinházromok. A nyugati gótok uralma alatt (507—711) az eldurvult római játékok (ludi) tovább éltek, s ezt egyházi irók megjegyzéseiből is kiolvashatjuk. A VII. században Barcelonában egy püspököt lemondattak, mert megengedte, hogy egyházmegyéjében a pogány istenekre vonatkozó színműveket adjanak elő. Az arabok uralma alatt, akiknek a drámához kevés érzékük volt, az elmosódó antik hagyományok romjain egy új elem virágzott ki a katolikus egyház öléből, s ez kizárólag a liturgiából táplálkozott. 3 Értem ezen elsősorban a karácsonyi officiumot Krisztus születéséről, a pásztorok öröméről, a napkeleti bölcsek megjelenéséről. A legősibb emléke ennek a vallásos drámának egy töredék (147 ép verssor) a XIII, századból : „Mysterios de los reyes magos", azaz „A mágus királyok misztériuma." A toledoi székesegyházban adták elő. Négy jelenetet tartalmaz 8, 12 és 16 szótagú verssorokban. 4 Ezek a játékok fokozatosan eltávolodtak a liturgiától, a templom' Az eucharistia görög szó, s annyit jelent, mint hálaadás vagy áldás. Az evangelium, amikor elmondja az Oltáriszentség szerzését, ezt a szót használja : „Hálát adván, megáldotta a kenyeret." Ugyanígy a kehelynél is. Ez alapon nevezte az őskereszténység az utolsó vacsorai jelenetet és az oltáriszentségi jelenetet eucharisztiának. 2 Plinius egyik művében olvassuk (ep. I. 15.) Delicias Gaditanas. Az előbbi szón Plinins buja táncokat és énekeket ért. Martialis is felemlíti. (VI. 71.) 3 Az arab uralom alatt igen kedveltek voltak még az ú. n. zarándokjátékok is. Ezek is vallásos darabok. 4 Franciaországból ültették át a clunyi liturgia nyomán. Evvel a misztériummal Spanyolország megelőzte az ú. n. nürnbergi Antiphonáriumot.