Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1937
36 dezze a kocsistól kilétüket. Ez pedig így válaszol : „Uram ! Színészek vagyunk s ma reggel egyik faluban, amely a domb mögött fekszik, előadtuk „A halál udvartartása" cimű ünnepi játékot s ezt meg akarjuk ismételni abban a faluban, amely innét látható. Mivel közel vagyunk hozzá s az átöltözés fáradsággal jár, meg akarjuk magunkat kimélni tőle. Ezekben a ruhákban megyünk át, amelyben játszani fogunk. Ez a legény itt a halált, a másik az angyalt, ez az asszony, az igazgató felesége, játssza a királyné szerepét, egy másik a katonáét, ez pedig a császárét és én az ördögöt. Főszerepet viszek ebben a darabban, mert az első szerepeket szoktam a társulatban játszani." 1 Ha pedig társulat nem akadt, összeálltak a falu vállalkozó legényei és egy-egy diáknak ad hoc összetákolt művét adták elő. A vándorszínészek kezdetben ugyanazon kocsin adtak elő, amelyen utaztak. Nagyobb társulatok, amelyek két kocsin utaztak, összetolták a járműveket vagy pódiumot állítottak fel, amelyhez a kocsikat nekitámasztották s ekkor a kocsik öltözők lettek. 1665-ben a művészi hajlamú IV. Fülöp halálával az összes előadásokat, az eucharisztikus játékokat is, beszüntették a nemzeti gyász jeléül. Mariana de Austria özvegy királyné elrendelte, hogy a színházak zárva legyenek, mig a fiatal király ismét örömét fogja lelni a színházban. Igen ám, de az ifjú király még csak négy éves volt. A társulatok egymás után koldusbotra jutottak. Ismét a kórházak lettek a mentő angyalok. Egy év múlva a kérvények rohama lepte meg a hatóságokat, hogy a szinházak kapuit nyissák meg, mert a jámbor alapítások már nem tudják nélkülözni az előadásokból befolyó jövedelmeket. Két évre rá egész Spanyolországban megelevenedtek az elárvult ezinpadok. Máskép állt a helyzet az eucharisztikus játékok terén. A városi tanács atyái, legalább is Madridban, észrevették, hogy az ünnepi játékok elmaradása nagy megtakarítást jelent a városi pénztárnak. Négy hosszú év telt el. Madridban fizették a színészeket a leggyengébben és itt kívánták a legszebb kiállítást. Hamarosan belátták, hogy az autó sacramental nélkül a színészet nem tud megélni. Mit csináltak ? Megtiltották a színészeknek a város elhagyását, új társulatokat szerveztek belőlük, különösen Űrnap táján. Ez se ment könnyen, mert a hölgyek vonakodtak egy-egy ismeretlen igazgató rendelkezéseinek alárendelni magukat. Az egyik megkisérelte a szökést. Ruháit lefoglalták, majd letartóztatták és visszatoloncolták Madridba. Erre a többiek kijelentették, hogy készségesen szerepelnek az ünnepen, de utána a színháztól véglegesen visszavonulnak. Csodálatosan csak egy hölgy akadt, aki fenyegetőzését beváltotta. 2 1 Quevedo megjegyzi, hogy az ördög rendszerint a főszerepet játszotta az autó sacramental-ban, s ezért díszes ruhákat hordott, s nagy hangon beszélt. (George Ticknor : Geschiehte der schönen Literatur in Spanien. Német nyelven 1852-ben jelent meg Leipzigben H. Julius megjegyzéseivel. 1867-ben Adolf Wolf pótkötetet írt hozzá.) Lásd II. kötetet 14. I. 2 Velill i y Rodríguez : El teatro in Espana. Sevilla 1876. Még ma is a legjobb spanyol kézikönyvek közé tartozik, amely a spanyol dráma rendezésének minden csinját-binját elénk tárja.
