Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1935

16 ez a keresztény imperiálizmus táplálkozik. Felhasználja az érzéki eszközöket is, csakhogy a lelkeket megfogja, megrendítse s nem a szó erejével, hanem inkább a szó formájával hat. így akarja az értelmet bűvkörébe vonni, az érzékekre hatni s ennek következtében a zene és pantomim ajtaja is felnyílt. Költészet, opera és ballett hamarosan egy egységes egésszé alakult s ennek lett feladata a pillanatnyi testi és lelki megrendülést előidézni. Ez a művészet világmegvető lelkülettel viseltetik minden mulandó emberi alkotással szemben. Ezért a művészek ezt a stílust egy hősies szenvedélyből fakasztották, amely még magát a mulandóságot is a politika és vallási misszió szolgálatába állította. Azt a pesszimista jellemvonást, amely a XVII. században minden emberi értéket, mint mulandó valamit lekicsinyelt, az akaratnak le kell győznie, hogy ép a mulandó elem segítségével az örök értékeknek utat vágjon. Minden emberi dicsőség végső kérdésének homályos talaján fellángol az aszketikus heroizmus. Ennek célja pedig a mulandót tökéletesen átvilágítani s azt egyszersmind az örök célokkal kapcsolatba hozni. Ilyen érzés előtt az élet álom s a nagy hőstett színes tűzijátékká vedlik, amely az éjszakát pillanatnyilag bevilágítja. 1 Ebből az akarásból, amely mint egy kész önálló ideológia az egész államot s annak nagy történelmi tetteit élteti, született meg a bécsi színpad műsora és drámai művészete. Ez jelentkezik Grillparzernél is mint lelki kérdések sorozata s ezt élte át Hofmannsthal impresszionista alakban. Tudományosan megalapozott ellenreformáció, érzéki udvari barokk, naiv és népies érdeklődés, mely valláspolitikai alapon számít, alkotta meg a bécsi népies ünnepi előadásokat. Ezeknek szerzői spanyol műveltségű német jezsuita atyák. A délnémet művelődési területet ők kapcsolták Bécshez. Münchenen kívül Köln is hamarosan jezsuita központ lesz 1556 óta, de itt inkább tudományos munkálkodással, hitvitákkal (dominikánus egyetemi hagyomány) érnek el sikereket. A drámai művészet másodrendű kérdés volt. Ép az ellenkező esetet látjuk a középnémet kis államokban. Itt az Amadisregény már egy emberöltő óta közkincs volt. S Olaszország közelsége a színházat fellendítette. Az első állandó színpad Kasselben már 1605-ben nyilt meg. Nürnberg az összekötőkapocs Itália és Ausztria között. A két kultúra transito-forgalma itt bonyolódott le. A spanyol, francia, olasz eszmék és formák a német szellem tengerében a polihisztorműveltség tárházát létesítették. Ez a polihisztor-műveltség a humanistarenaissance elemeken épül fel s ennek jegyében folytatódik egészen a gáláns korig. Feltűnő jelenség benne Petrarca költészetének megkedvelése.

2 Itt nem életérzésről van szó, amely a költői gondolat atyja. Petrarca költészete mint tudományos forrás jön számításba, amelyből számtalanszor idéznek. Magáról a költőről nincsen szó. És hasonló elbírálás alá esik a többi idegennyelvű irodalmi termék beiktatásának kérdése is a német szellemi életbe, csak az életérzés árnyalatainak megnyilatkozása más. Ezt 1 Benedetto Croce: Der Begriff des Barock, Die Gegenreformation, Zürich 1925. * H- Souvageol : Petrarka in der deutschen Lyrik des 17 Jh., Diss. Leipzig 1911.