Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1935
36 lekvénye előtt pereg le és csak ennek folyamén jut a szereplőknek és a közönség tudomására. 1 A darab rugója és középpontja a kereszt. Ugyanazon kereszt tövében veszti el a bűnös atya mindkét gyermekét, sőt második fia is e helyen hal meg. Leányát ugyan e helyen csak a kereszt tisztelete menti meg az apa kardjától. A végzetszerűség e felfogása nagyon szigorú bírálatra indítá Ulricit és Schmidt Juliánt, mivel Calderon az egyház tanait végzetként az erkölcs követelményei fölé helyezi. 2 Sok tekintetben rokon ezen drámával Calderonnak egy későbbi színműve: „Las tres justicias en una". (Három megtorlás egyben.) Ez nem volt hatással a német végzetdrámára, de a romantikusokat erősen foglalkoztatta. Immermann Károly színre akarta hozni, Halm Frigyes pedig át akarta dolgozni. 3 íme a romantika és kartársa a végzetdráma, ugyanazon elemekből táplálkozik, épen azért a végzetdráma a romantika hajtásának tekinthető. De az osztrák hiszpanizmust, valamint exotikus vonásaival a romanticizmust is ide merem sorolni. Ez az a hatalmas folyam, amely három ágú deltájával beleömlik az 1830-as évek forradalmi tengerébe. A romanticizmust meghaladva a hiszpanizmus túlélte testvérágait, de ez természetesen csak a más szellemi és művészi eszméktől telített katolikus Bécsben történhetett. „A kereszt imádása" a végzet eszméjét keresztény legendába öltözteti, „A három megtorlás egyben" a vér szavát mutatja, a Heródes dráma és „A lég leánya" pedig a Sturm és Drang sorstragédiáinak ősalakjai. A végzetszerűség mellett nagyon is kereszténytelen babonát találhatunk a spanyol drámában Calderonnál is. Idősebb korában azonban a skolasztikus bölcselet tanai fegyelmezik Calderont és a spanyol mester óvja az embereket az asztrológiától, mert az ember csak az akarat szabadságában lelheti nyugalmát. „Az élet álom" című darabjában már egyenesen bizonyítja az akarat szabadságát (Vir sapiens dominabitur astris). Igen, a nagy Calderonban a pogány végzetet és keresztény gondviselést nem egyszer sajátságosan egybeforrva, az élet és emberi lélek misztikus oldalát, a láthatatlan világnak a földi létre való csodás hatásával szervesen egybefűzve készen találjuk. Az 1830-ik évi júliusi forradalom véget vet a romantikának, de a spanyol dráma kultuszának is. És mégis nemcsak epigon költőkre volt hatással a spanyol drámairodalom, mint Fouqué-re, avagy Loeben grófra, hanem a legelőkelőbb költők sem tudták magukat kivonni az általános érdeklődés elől. A nagy klasszikusok sem ? Azok sem ! Schillert Don Carlos című drámája s a Németalföld elszakadásával foglalkozó történeti műve ellenére a Calderon-kultusz sohasem érintette, talán nem élt elég sokáig. Calderont csak felületesen ismerhette a Schlegelféle fordítás alapján. Loperől tudomása sincs. Szívesen foglalkozott azonban 1 Heinrich Gusztáv: A német végzetdráma. Budapest 1917* Hermann Ulrici: Über Schakesperes dramatische Kunst. Kalle 1839. S. 514. Julián Schmidt: Geschichte der Romantik. Leipzig 1848. Bd. I. S. 288. ' Hermann Schneider: Halm und das spanische Drama. Berlin 1909.