Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1935

36 lekvénye előtt pereg le és csak ennek folyamén jut a szereplőknek és a közönség tudomására. 1 A darab rugója és középpontja a kereszt. Ugyan­azon kereszt tövében veszti el a bűnös atya mindkét gyermekét, sőt má­sodik fia is e helyen hal meg. Leányát ugyan e helyen csak a kereszt tisztelete menti meg az apa kardjától. A végzetszerűség e felfogása na­gyon szigorú bírálatra indítá Ulricit és Schmidt Juliánt, mivel Calderon az egyház tanait végzetként az erkölcs követelményei fölé helyezi. 2 Sok tekintetben rokon ezen drámával Calderonnak egy későbbi szín­műve: „Las tres justicias en una". (Három megtorlás egyben.) Ez nem volt hatással a német végzetdrámára, de a romantikusokat erősen foglal­koztatta. Immermann Károly színre akarta hozni, Halm Frigyes pedig át akarta dolgozni. 3 íme a romantika és kartársa a végzetdráma, ugyanazon elemekből táplálkozik, épen azért a végzetdráma a romantika hajtásának tekinthető. De az osztrák hiszpanizmust, valamint exotikus vonásaival a romanti­cizmust is ide merem sorolni. Ez az a hatalmas folyam, amely három ágú deltájával beleömlik az 1830-as évek forradalmi tengerébe. A romanticizmust meghaladva a hiszpanizmus túlélte testvérágait, de ez természetesen csak a más szellemi és művészi eszméktől telített katolikus Bécsben történhetett. „A kereszt imádása" a végzet eszméjét keresztény legendába öltözteti, „A három megtorlás egyben" a vér szavát mutatja, a Heródes dráma és „A lég leánya" pedig a Sturm és Drang sorstragédiáinak ősalakjai. A végzetszerűség mellett nagyon is kereszténytelen babonát találhatunk a spanyol drámában Calderonnál is. Idősebb korában azonban a sko­lasztikus bölcselet tanai fegyelmezik Calderont és a spanyol mester óvja az embereket az asztrológiától, mert az ember csak az akarat szabadsá­gában lelheti nyugalmát. „Az élet álom" című darabjában már egyene­sen bizonyítja az akarat szabadságát (Vir sapiens dominabitur astris). Igen, a nagy Calderonban a pogány végzetet és keresztény gondviselést nem egyszer sajátságosan egybeforrva, az élet és emberi lélek misztikus olda­lát, a láthatatlan világnak a földi létre való csodás hatásával szervesen egybefűzve készen találjuk. Az 1830-ik évi júliusi forradalom véget vet a romantikának, de a spanyol dráma kultuszának is. És mégis nemcsak epigon költőkre volt hatással a spanyol drámairodalom, mint Fouqué-re, avagy Loeben grófra, hanem a legelőkelőbb költők sem tudták magukat kivonni az általános érdeklődés elől. A nagy klasszikusok sem ? Azok sem ! Schillert Don Carlos című drámája s a Németalföld elszakadásával foglalkozó történeti műve ellenére a Calderon-kultusz sohasem érintette, talán nem élt elég sokáig. Calderont csak felületesen ismerhette a Schlegel­féle fordítás alapján. Loperől tudomása sincs. Szívesen foglalkozott azonban 1 Heinrich Gusztáv: A német végzetdráma. Budapest 1917­* Hermann Ulrici: Über Schakesperes dramatische Kunst. Kalle 1839. S. 514. Julián Schmidt: Geschichte der Romantik. Leipzig 1848. Bd. I. S. 288. ' Hermann Schneider: Halm und das spanische Drama. Berlin 1909.

Next

/
Thumbnails
Contents