Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1935

21 XIV. Lajos székhelye. A század első felében a világot átfogó Habsburgudvar a vezető. Benne testesül meg a nemzetek felett álló barokk állam eszméje s jön létre a latin—germán erők barokk összeolvadása, az egyházi és állami rend szintézise a maga nagyszerű fenségében. 1 E latin szálak legöregebbike kétségkívül a spanyol volt s ennek beleszövődését a német dráma történetébe kutatja a jelen dolgozat is. Ausztria tehát fellegvára a barokk költészetnek. Itt a szomszédos Bajorországban termelődnek ki a kornak a vezéreszméi. Ausztriából Szilézia is elérhető volt és ez lett a második barokk terület. Lohenstein a század végén ép úgy ünnepli a Habsburg-házat, mint Opitz a század elején. Csakhogy Sziléziában nem ez az egyetlen költői megmozdulás. Már I. Miksa alatt 1500 körül az udvari színmű erőtényezői a bécsi udvar előtt megélénkülnek az ünnepi játékok rendezésében. Humanizmus és szerzetesrendi szellem szövetkeznek s előkészítik az útját az allegorikus játéknak, amelyben a barokk alapbonyadalom nyilvánul meg; ez pedig a bün és az erény közti küzdelem. A bécsi skót-bencések a kezdeményezők, majd a jezsuiták veszik át a szerepet. Intézeteik Bécsben, Prágában, Grázban, Innsbruckban lerakják a barokk dráma alapjait. A többi rend követi. Eközben a habsburgi Spanyolországból átszüremkeztek az udvari és egyházi fegyelem főkönyvei. Szerzőjük V. Károly gyóntatója. A jezsuitaintézet az udvarnál hamarosan színpadot kap. 1650-ben a rend felépíti akadémiai színházát 3000 nézőre, a legmodernebb technikai berendezéssel. 2 A kormánypálca Avancini kezébe kerül. Ő az, aki Angelus Silesiusnak „Cherubinischer Wandersmann" című művét engedélyezi. Vele együtt működik Kirchner Athanáz, a világhírű tudós. Leibniz terve mutatja legjobban, mit jelentett Bécs 1700 körül, amidőn az egész barokk tudományt itt akarta összpontosítani. Itt élt Abraham a Santa Clara, a barokk szónoki művészet apostola, valamint Beer János a népies elbeszélő, akinek költői ereje Grimmelshausent is felülmúlja. így nem csoda, ha Bécs marad a barokk szellem hazája még századokon keresztül, ha a germán szellemiség továbbra is latin és pedig nem kis mértékben spanyol elemekkel frissül fel időről időre. Schreyvogel, Grillparzer és Hofmannsthal a mérföldkövei az egyre fellángoló barokk gondolatnak, amely zseniális módon korának gondolatvilágát, összefonja a mult hagyományaival. Ausztria megmaradt ezen hivatása mellett. Amint egykor hűségesen megőrizte a germán monda nibelung-kincsét, úgy terjesztette az egyetemes birodalmi gondolatot a barokk korban s maradt a dunai monarchia idejében is a német művelődés és művészet közvetítője a középeurópai térben. E hármas rétegződés t. i. a germán mondakincs megőrzése, az egyetemes birodalmi gondolat ápolása és a német művelődés kisugárzása középeurópai térben szilárd vonásokat kölcsönzött a költészetnek is. Nadler ezt így fejezi ki: 1 Franz Ranegger : Das Theater der Barockzeit—Vorbild für heute. Schönere Zukunft1932. Nr. 3. 1 Joseph Gregor: Weltgeschichte des Theaters. Wien (Phaidion) 1933,