Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1935

21 XIV. Lajos székhelye. A század első felében a világot átfogó Habsburg­udvar a vezető. Benne testesül meg a nemzetek felett álló barokk ál­lam eszméje s jön létre a latin—germán erők barokk összeolvadása, az egyházi és állami rend szintézise a maga nagyszerű fenségében. 1 E latin szálak legöregebbike kétségkívül a spanyol volt s ennek bele­szövődését a német dráma történetébe kutatja a jelen dolgozat is. Ausztria tehát fellegvára a barokk költészetnek. Itt a szomszédos Bajorország­ban termelődnek ki a kornak a vezéreszméi. Ausztriából Szilézia is el­érhető volt és ez lett a második barokk terület. Lohenstein a század vé­gén ép úgy ünnepli a Habsburg-házat, mint Opitz a század elején. Csakhogy Sziléziában nem ez az egyetlen költői megmozdulás. Már I. Miksa alatt 1500 körül az udvari színmű erőtényezői a bécsi udvar előtt megélénkülnek az ünnepi játékok rendezésében. Humanizmus és szerzetesrendi szellem szövetkeznek s előkészítik az útját az allegorikus játéknak, amelyben a barokk alapbonyadalom nyilvánul meg; ez pedig a bün és az erény közti küzdelem. A bécsi skót-bencések a kezdeménye­zők, majd a jezsuiták veszik át a szerepet. Intézeteik Bécsben, Prágában, Grázban, Innsbruckban lerakják a barokk dráma alapjait. A többi rend kö­veti. Eközben a habsburgi Spanyolországból átszüremkeztek az udvari és egyházi fegyelem főkönyvei. Szerzőjük V. Károly gyóntatója. A jezsuita­intézet az udvarnál hamarosan színpadot kap. 1650-ben a rend felépíti aka­démiai színházát 3000 nézőre, a legmodernebb technikai berendezéssel. 2 A kormánypálca Avancini kezébe kerül. Ő az, aki Angelus Silesius­nak „Cherubinischer Wandersmann" című művét engedélyezi. Vele együtt működik Kirchner Athanáz, a világhírű tudós. Leibniz terve mutatja leg­jobban, mit jelentett Bécs 1700 körül, amidőn az egész barokk tudományt itt akarta összpontosítani. Itt élt Abraham a Santa Clara, a barokk szó­noki művészet apostola, valamint Beer János a népies elbeszélő, akinek költői ereje Grimmelshausent is felülmúlja. így nem csoda, ha Bécs marad a barokk szellem hazája még szá­zadokon keresztül, ha a germán szellemiség továbbra is latin és pedig nem kis mértékben spanyol elemekkel frissül fel időről időre. Schreyvogel, Grillparzer és Hofmannsthal a mérföldkövei az egyre fellángoló barokk gondolatnak, amely zseniális módon korának gon­dolatvilágát, összefonja a mult hagyományaival. Ausztria megmaradt ezen hivatása mellett. Amint egykor hűségesen megőrizte a germán monda nibelung-kincsét, úgy terjesztette az egyetemes birodalmi gondolatot a barokk korban s maradt a dunai monarchia idejében is a német művelő­dés és művészet közvetítője a középeurópai térben. E hármas rétegződés t. i. a germán mondakincs megőrzése, az egyetemes birodalmi gondolat ápolása és a német művelődés kisugárzása középeurópai térben szi­lárd vonásokat kölcsönzött a költészetnek is. Nadler ezt így fejezi ki: 1 Franz Ranegger : Das Theater der Barockzeit—Vorbild für heute. Schönere Zukunft­1932. Nr. 3. 1 Joseph Gregor: Weltgeschichte des Theaters. Wien (Phaidion) 1933,

Next

/
Thumbnails
Contents