Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1935

20 A lira és a regény is a barokk építészet és festészet formaművészétét lesi el. A sötét és világos színek sajátságos bája, az áhitat és önuralom, érzelmi hév és éber értelem, érzékiség és lelkiség keverékei mindmind vissza tükröződnek benne. A dráma ezt még inkább tudta kifejezésre juttatni. A földi lét a mulandóság jegyében áll. így lesz a föld, az ég és pokol között lebegve nagy erkölcsi elhatározások mezeje. Az egyik oldalon földi élvezet és örök pusztulás, a másik oldalon az erény és örök jutalom. A hős pedig tántoríthatatlan tanúja lesz az isteni parancs ki nem kerülhető kötelező voltának. A barokk-költészet így kimondottan társadalmi művészet. Nem az egyén élményeit és érzéseit tolmácsolja. A társadalom összakarata és hite jut szóhoz. Ez a társadalom azonban minden tekintetben állami szervezetű. így a kisebb méretű lira, mint a dal, a szonett, epigramma társasjáték-szerű. A nagyobb méretű lira, mint az ünnepi óda és az ünnepi költemény, a szokott kereten túl megy s hovatovább az államiság és egyházi világ régióiba merészkedik.

1 Dráma és regény, már a nevezetesebbek, tisztára a történelmi események és nagy tettek költői megtestesülései. Itt merül fel aztán a maga teljes súlyával Calderon és Corneille szelleme, mint akik az egyház és állam szintézisét képviselik. A német barokk-költészet e két tengely körül forog s viszonyítva a polgári irodalomhoz udvari és klerikális jellegű. A barokk drámaírók hosszú sora Opitztól kezdve, aki a német tragédia nyelvét iparkodott megteremteni a holland forrásból táplálkozó Gryphiuson keresztül Lohensteinig, majd az epigon Haugwitz-tól Hallmannig, aki a drámát átvezette az operához, mindmind e kettős pólus árnyékában helyezkedik el. Udvari szokás, egyházi aszkézis, udvari hősiesség és vallási vértanúság egymást kölcsönösen áthatják. A végső rosszban és jóban való feltétlen hitnek, a kétségbe nem vonható igaznak vagy nem igaznak az állami rendben megfelelt az abszolutizmus. Az abszolút úr a császár, ő az Égi Uralkodó mása. Neki szolgál az okos államférfiú és a hős hadvezér. S amint a Habsburgok a barokk uralkodói tipust testesítik meg, úgy képviselik Tilly és Szavoyai Jenő herceg a barokk hősök típusát a maguk meglepő tisztaságában. Ennek a barokk szellemi gondolatnak igazi hazája Ausztria. A német barokk művészete udvari művészet. Vájjon melyik udvar versenyezhetett volna művelődési és politikai jelentőségben a bécsi udvarral ? Opitz Márton „An Ihre Kaiserliche Majestát" című költeménye pompásan írja meg annak az uralkodónak eszményképét, akiben hatalom, jóság, szigorúság és könyörület párosul. Neki hódol a császárság minden alattvalója. Opitz is, a német nyelvű barokkköltészet atyja, a Habsburg udvar jelentőségét emeli ki a művészet és főleg a német költészet terén. Nem Franciaország a mintaudvar, amelyben a barokk költészet otthont talál. Csak 1667-ben jelentkezik Racine klasszikus drámai művészete és csak 1682ben, tehát a német barokk udvari műveltség vége felé lesz Versailles 1 Günther Müller: Die Wiederentdeckung der Barockkultur. Schönere Zukunft. 1933. Nr. 44.