Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1934

£4 amelyből a hála, tisztelet, lelkiismeretes kötelességtudás, feddhetetlen, megbízható becsületérzés, stb. nemes érzelmek sugároznak ki. A vallásosság ezeket erősíti, mélyíti és az erkölcsileg jó embert kialakítja. A családi életnek pedig megadja azt a becses talizmánt, amely a három isteni erényben : hit-, remény- és szeretetben összpontosul. Nem lehet lélekemelőbb tudat, mint ha az ember felnőtt korában a szülőknek viszonozhat valamit azért az éjjelt nappallá tevő, aggódó, áldozatos gondoskodásért, amelyet ők fáradozásuk életcéljának tekintettek. így válik a szülők eleven példaadásából fakadó boldog családi együttlét a gyermekek tőkéjévé, amelynek nemes visszhangja a fiúi gyöngédség és hála, amely a gyermek nemes cselekedeteinek az indítéka. Ezek voltak mindig az ő igéi, amelyeket számtalanszor hirdetett előttünk és igyekezett őket a zsenge gyermeki lélekbe beleplántálni, hogy majdan felnőtt korunkban kövessük. Különös szeretettel foglalkozott és már 1923-ban sürgette a Prémontrei Diákszövetség megalakítását, amelynek célját az összetartó szellem ápolásában, egymás támogatásában és a jelenlegi tanulók segélyezésében jelölte meg, hogy a tehetséges, szegény tanulók az egyetemen fenntarthassák magukat. 0 ugyan a jászói prémontreiek volt diákjaival együttesen megalakítandó nagy Prémontrei Diákszövetségre gondolt, azonban ez igy sokkal barátibb és bensőbb, ha azok vagyunk együtt, akik a közös Alma Mater emlőin nevelkedtünk fel. Milyen kölönös végzése a sorsnak, hogy ő, aki több izben sürgette ezen diákszövetség megszervezését, annak megalakulásakor és működésének megkezdésekor már nem volt az élők sorában. Micsoda öröme lett volna, ha így együtt láthatott volna bennünket, volt tanítványait! Nagy és meleg érdeklődéssel viseltetett nemcsak tanintézeteinek sorsa, hanem a későbbi tanulók tanulmányi előmenetele iránt is. Sokszor boldog, ha intézetlátogatásai során egyik-másik órán át az illető tanár akadályoztatása esetén ő lehetett a helyettesítő és visszatérhetett ilyenkor „régi szerelméhez", a tanításhoz. Résztvett ilyenkor az ifjúság minden örömében és nagy lelkesedéssel beszélte el mindenkor, ha valami szépet és dicséretreméltót tapasztalt. Különös melegséggel emlékezett meg a keszthelyi gimnáziumi ifjúság 1926. évben tartott cserkész-hangversenyéről, amelyen a nagy zenekar és mégnagyobb énekkar bámulatos eredményeket produkált. Felejthetetlen élménye volt keszthelyi tartózkodása alatt a gimnáziumi zenekar által kísért zenés mise, amelynek hirére a templom annyira megtelt ájtatos hívekkel, hogy jóformán neki is alig tudtak helyet szorítani. De nem kevésbbé dicsérte és emelte ki a szombathelyi dalos-cserkészek 3 felvonásos daljátékát is, amelyet négyszer kellett előadni és még így is sokan nem juthattak be az előadásokra. Nem kisebb mértékben érdeklődött azonban rólunk, volt tanítványokról, az életben történt elhelyezkedésünkről és az életpályánkon tanúsított magatartásunkról. Több izben előfordult például, hogy társulatom boldogult elnökét, akit személyesen ismert a felsőházból, megkérdezte, hogyan és mint