Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1934

25 panaszai merő lirai ömlengések. Ezért nem bűnhődik a hasonló helyze

1ben lévő Don Gutierre sem. De a tragikus hatás azért nem gyöngül, mert Donna Mencia sorsa a szenvedés szükségszerűségénél fogva kelt tragikus érzést.

1 íme Shakespeare és Calderon között az első lényeges különbség. Ilyen szigorú formákhoz van kötve a szerelem törvénye is, amely határtalan odaadást, szolgálatkészséget, titoktartást követel. A szerelmes becsületérzése minden legcsekélyebb ballépést kíméletlenül büntet. A szerelem nem az érzelmek enyelgő játéka, mint Shakespearenél, hanem jogi szerződés. Mindegyik fél oly féltékeny jogaira, mint amilyen hű kötelessége teljesítésében. A szerelmesek főcélja, hogy érzelmük és gondolatuk a szerelem nemzeti felfogásával összhangban legyen. Az összhangért való küzdelemből rendkívüli intrikák játéka jön létre, ez pedig gazdag mesekitalálást tételez fel. így fejlődött ki a sajátságos spanyol vígjáték is.

2 A nemzeti erkölcs talajából sarjadzó becsületérzésen kívül Calderonnál döntő szerepet játszik az egyház, amely a spanyol drámában az u. n. egyetemes eszmének körébe tartozik. Az egyház, az isteni kegyelemnek tárháza és a világban megnyilatkozó isteni tevékenységnek eszköze. A világ és a világi dolgok önmagában véve hiábavaló dolgok, az emberi élet csupán álom és az ember, ha Istentől elfordul, méltó az örök büntetésre. A kárhozattól csupán a kegyelem által menekülhet ki. Calderonnál a szabadakarat és az isteni kegyelem örök misztériumának kérdése nem egyszer a drámai összeütközése tárgya. A kegyelem nála mindazon törvények összességét jelenti, amelyek a természetben, a közmeggyőződésben, az örök erkölcsi világrendben gyökerezve, az emberi életet kormányozzák s a sérelmet megtorolják. Hatalma tehát csak legyőzhetetlen lehet. Csakugyan, Calderonnál a kegyelem hatása olyan, hogy az egyén nem térhet ki előle. Ulrici ezt Calderon egyoldalúan katolikus világnézetének számlájára irja, mely világnézet szerinte a pogány fatalizmustól nincs messze.

3 Calderonnak „A kereszt imádata" („La devocion de la Cruz") és „Szent Patrícius purgatóriuma" („El Purgatorio de San Patricio") című drámáiban a küzdelem valóban a szabadakarat és a kegyelem, azaz a gondviselés között folyik. Az alapeszme itt az, hogy az embert a bűn teljesen hatalmában tartja s ebből az állapotból kegyelem nélkül nincsen szabadulás.

4 Hogy ez a szabadulás minél szembetűnőbb legyen. Calderon csodákkal tarkítja a cselekményt. Ezeket a csodákat sokan kifogásolták, mert arra hivatkoztak, hogy a csoda felfüggeszti a törvényt és váratlan beavatkozással az ember erkölcsi érzékét sérti. Pedig hát Calderon azzal, hogy csodatévő szenteket szerepeltet a színpadon, a kegyelem közvetlen kö1 Dr. Vögele Albert: Der Pessimismus und das Tragische in Kunst und Leben. Freiburg, 1910. Herder. 2 Klein Lipót : Geschichte des Dramas. X k. Leipzig, 1874. 3 Hermann Ulrici : Uber Shakespeares dramatische Kunst. Halle, 1839. 513. 1. 4 Az utóbbit Görgényi Jenő fordította olaszból magyarra „Szt. Patricius Purgatóriuma" címmel.