Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1934

26 zelségének látszatát ébreszti fel bennünk. Ez az, ami vonzotta a kortársakat a calderoni költészet áhítatos udvarába.

1 Calderon a természetfeletti elemet Shakespeare-rel ellentétben külső eszközökkel szemlélteti, nem pedig az emberi lélek felemelkedésével. Fernando a hit erejével oly hatalomban részesül, hogy nemcsak a hősi halált tűri el megható módon, hanem halála után is hatással van az események alakulására. Ez a feladat — mondja Péterfy — csak egyszer sikerült és többé nem, sem Calderon előtt, sem utána. Remek példája ez az egyéni kiválóság és az egyetemes eszme összhangjának, mondja Beöthy.

2 Cyprian a gondviseléstől erősítve ugyanazt akarja, mint az egyetemes eszme és csupán csodatett által menekül meg a sátán kezéből. Ez istenkáromlás! Hangzik fel a vád, mert az igazságos Istenből, a szerető Atyából zsarnok lesz, amidőn egyes emberek bőségesebb kegyelemben részesülnek, sőt néha gonosztevők is üdvözülnek. Igaz, Isten az emberi életet Calderonnál közvetlenül befolyásolja s így az isteni igazságosság az erkölcsi kényszerűséggel nem működhetik együttesen közre. De miért ? Az erkölcsi kényszerűség alapja az egyéni szabadság. Ha pedig a küzdelemnek és katasztrófának önmagában nincsen nagyobb erkölcsi jelentősége, akkor 1.) Isten szeretetével kormányozza a világot, 2.) az igazságszolgáltatás csak a másvilágon találhat helyet. Calderon szigorúan katolikus világnézete tűnik itt elő.

3 Ami Shakespearenél egy fogalomban összpontosul, az Calderonnál két különböző tényezőre bomlik. A tragikum részint az isteni szeretet diadalában, részint a becsületkódexnek az egyéni szabadság felett aratott győzelmében áll. Mivel pedig az igazságszolgáltatás nem a földön történik, a megnyugtató elem is hiányzik. Don Gutierre saját becsületének orvosa lesz ugyan, de Donna Mencia még sem olyan ártatlan. Ártatlan, amennyiben csakugyan nem házásságtörő. Ellenben az a szemrehányás éri, hogy gondolatban mégis vétkezett. Ebből a bűnbcl fejlődik az elkerülhetetlen végzet.

4 Bármennyire is sérti erkölcsi érzésünket a hős tette és bármennyire is Donna Mencia pártján állunk, a spanyol a megsértett Gutierrevel rokonszenvez. Bűnhődése talán az lehetne, hogy feleségét, akiért annyira rajong, meg kell ölnie s a gyűlölt Leonórának kénytelen kezét nyújtani. így már a tragikum shakespeari színezetet nyer. Éles ellentétben van ezzel a csoporttal a calderoni tragédiák már említett osztálya, ahol az isteni szeretet a földi lét szenvedései, sőt a halál felett is diadalt űl. Fernandó halála vértanúhalál, amely oly fenséges, oly szép, hogy minden szánalom és félelem elvész. Mint a keresztény lovag drámai tipusa, mindent eltűr, akárcsak a bibliai Jób, „de nem szük' Franz Lorinser: Calderons grösste Dramen religiösen Inhalts. übersetzt Freiburg. 1875. IV. k. 2 Beöthy Zsolt: A tragikum. Budapest 1888. 3 Günther Engelbert: Calderon und seine Werke Freiburg. 1888. I. Bd. siehe Einleitung. 4 Beksics Gusztáv : Saját becsületének orvosa. Budapest, 1886.