Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1934

24 számítható a nemesség osztályuralma is. A nagy társadalmi különbségek folytán a becsület részleges jelleget kapott. A spanyol dráma tehát két erkölcsöt ismer: egy úrit és egy plebejusit. E két erkölcs egymás mellett halad minden szerves kapcsolat nélkül az illető drámai műfaj külső és belső egységének rovására. Csak nagyon ritkán jut a kettő egységes kifejezésre, mint pld. a „Zalamei biró"-ban (El alcalde de Zalamea). Calderon és a többi spanyol költő műveiben a becsület e sajátságos értelmezése hűségesen tükröződik vissza.

1 A becsülettel párhuzamos az alattvalói hűség (lealtad). Már Lope is a királyokat Isten képmásainak nézi. A király, mondja Calderon, csak önmagához hasonlít. Az uralkodó iránti hűség fontosabb az életnél és a becsületnél. A spanyol király szemében a föld többi hatalmasa csak utánzott árnyék, mert Spanyolország az az oszlop, amely körül a föld forog. Ezért kerülte Calderon Lopeval ellentétben a királyok szerepeltetését a színpadon. A király tetteit, cselekedeteit nem lehet bírálni. A hű alattvaló a király minden parancsát köteles teljesíteni, akármilyen gonosz is legyen. Ha valakit a király megsért, úgy nem esik a becsületkódex szabályai alá. A megsértett férj a király előtt alázattal ereszti le kardját. A király kiváltságait kiterjesztették a királyi családra is s így érthető, hogy Don Gutierre csupán feleségét bántalmazza és nem a bűnös infánst is. Ahol azonban az alattvalói hűségről nem esik szó, már a becsület a vezető elv. Ezért mondja Fernando herceg a mór Muleynek : „A királyé az élet és vagyon, de a becsület a lélek öröksége, a lélek pedig egyedül csak az Istenség tulajdona." 2 A becsület törvénye alól nincs felmentés, csupán a mód és kivitel függ egyéni belátástól. Calderon „Saját becstelenségének festője" (El pintor de su deshonra") című mesterművében Don Jüan így kiált fel : „Azért átkozott legyen az, aki a becsület hóhértörvényét először kitalálta." És mégis a festő hódol a törvény előtt, kényszerűségből gyilkos lesz. Emberileg nézve Don Jüan közelebb áll hozzánk, mint a hasonló helyzetben lévő Gutierre, mert ez bizonyító okok nélkül gyilkol, amaz pedig látja Alvaró ölelését és felesége hajlamát. Aki azonban a spanyol becsületkódex fogalmát ismeri, tudja, hogy Alvaro ölelése nélkül is megölte volna feleségét. A spanyol nemes, aki töltött pisztolyokkal jár, nem kutat, nem töpreng.

3 Itt tehát az emberi akarattal és cselekvéssel nem valóságos hatalom, hanem az emberi ész által kigondolt fogalom áll szemben. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy az egyén a törvény alól kivonhatja magát, akkor shakespeari értelemben vett tragédiát látnánk, mert a cselekvénycsomó az igazság egyéni átérzése és a becsület törvényének zsarnoksága közt folyó küzdelemből fejlődnék ki. Mivel azonban ez nem történik meg, Don Jüan ' Spanyol színműtár V. k A zalamei biró. Ford. Győry Vilmos, Budapest 1883. 2 Spanyol színműtár I. k. Az álhatatos fejedelem. Ford. Greguss Gyula és Győry Vilmos, Budapest 1870. * Zádori János, Spanyol út. Pest 1868.