Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1934

HORATIUS. 20 évszázad! Még visszagondolni is merészség ennyi időre, amikor oly rövid egy ember élete. Ragyogó csillagok, fénycsóvás üstökösök, sziporkázó meteorok tűntek le az ég boltozatáról a 2000 év alatt. Egyiptom hatalmas, gazdag fáraói, a tudományok nagy nevű művelői: Platonok, Aristotelesek, Sosigenesek; legyőzhetetlen hadvezérek: Scipiok, Julius Caesarok, Nagy Sándorok ; hazájukat naggyátevő államférfiak : Periclesek, Augustusok, — noha ránk hagyták dicső neveiket, noha maradtak ránk szebbnél szebb emlékeik, — neveik már csak a történelemé, emlékeiket megcsodáljuk, de köztünk nem élnek. Azonban mégsem minden a múlté, mégsem minden a történelemé! 2000 évvel ezelőtt született a római birodalomban olyan valaki, aki ma is köztünk él, akinek szelleme sok évtizeden át átlengte a magyar irodalom sok jeles termékét. Az ő lírája, az ő költeményeiben megnyilvánuló magasztos eszmék, az ő bölcs élettapasztalati igazságai, az ő játszi humora olyan hatást gyakoroltak még nem régen is és hellyel-közzel gyakorolnak ma is a mi költőinkre, amelyről bátran zenghette : „Exegi monumentum aere perennius . . . ." ]) Ez a valaki Qu. Horatius Flaccus, a rómaiak legnagyobb lírikusa, aki bátran zenghette tovább: „Non omnis moriar . . . ." 2) Igen, ő itt él most is közöttünk! * * * Hogy ki volt Horatius, azt a legrészletesebben megállapíthatjuk műveiből. Született Kr. e. 65. dec. 8-án Venusiaban, Apulianak egy kis városában, amikor L. Aurelius Cotta és L. Manlius Torquatus voltak a római birodalom consulai. Atyja felszabadított rabszolga volt, aki pénzbeszedői — exactionum coactor — állásából annyi vagyonkát gyűjtött öszsze, hogy abból fiát Rómában taníttathatta Orbilius Pupillus iskolájában. Míg az iskola a tudományokat csöpögtette lelkébe, addig otthon, szerető édesatyja mások hibáira figyelmeztetve őt és tapasztalati példákból kiindulva arra oktatta, miféle hibákat kerüljön s hogyan cselekszik helyesen. De hálás is költőnk szerető, gondos édesatyja iránt, mert költeményeiben mindenütt a legnagyobb hálával, szeretettel és tisztelettel emlegeti. 20 éves korában Athénbe ment, hogy ott a legkiválóbb filozofusokat hallgatva betetőzze tanulmányait, mint azt a legelőkelőbb római nemes ifjak szokták. Két évi szorgalmas munka után azonban J. Caesar meggyilkolásával Rómában felfordultak a politikai állapotok. A gyilkosok vezérei Brutus és Cassius menekültek Rómából s Athénbe mentek, hogy az ott tanuló római ifjakat zászlóik alá hódítsák, ami sikerült is nekik ; a mi költőnk is odaállott a szabadság zászlaja alá s tribunusi — kb. ezredes — rangig emelkedett fel az egyszerű családból származó ifjú. ') Emléket emeltem, az érc sem erősebb. Csengery fordítása. !) Egészen nem múlok én el. U. az, n, ott.