Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1933

40 letét meghazudtolja a valóság. A cselekvő személy csupán Angelika, Párménió nővére. A spanyol filiációnak első fajképe Magyarországon. (Első előadása 1792. Vl/4.) Két évvel előbb jelent meg Jeles Gyűjtemények cimű gyűjteményben, egy hazafias piaristának, Dugonics Andrásnak négy drámája. Az első Toldi Miklós. Dugonics azért választotta a történelmi tárgyat, mert „nincs előttem nagyobb éktelenség, mint mikor egy anglust német ruhába, avagy egy spanyolországi embert széles bugyogóban magyarul szólani hallok s füleimbe a sok don Pietrók, don Gonzalesek hangzanak." Dugonicsnak nincsen izlése. Neki elég, ha a dráma magyar, eredeti invenciója nincsen így tárgyat máshonnan kellett vennie. A Jeles Történetek második könyvében két szomorú történetet közöl. Az első Bátori Mária. A Szala vármegyei nemes úrfiakhoz intézett ajánlatban elmondja, hogy Bátori Máriát „valami de Kasztrót talpig másolván", úgy alkalmazta magyar játékszínre, „hogy eredeti munkának tessen". Csak a név magyar, a rokokó-jelmez pedig elárulja, hogy mennyit adott Dugonics a korhűségre. Dugonics tehát maga árulja el színművének forrását, midőn megemlíti, hogy de Kasztró drámáról van szó, tehát Soden gróf tragédiájáról. E darab forrása Duarte Ninaz de Liam krónikája. Ennek német fordítása pedig Bertuchnak „Magazin der Spanischen und Portugisieschen Literatur" c. vállalatában jelent meg. (III. kötet 403. lap. Dessau, 1783.) A német dráma igen hasonlít Törring Ágost „Ágnes Bernauer" c. tragédiájához is. A plágium vádjával illetett Soden azonban itt spanyol forrásból merített, amelyet Dugonics Kálmán király uralkodásának idejébe helyezett. Tehát a tárgy spanyol eredetű, a többi a német lovagdráma utánzása. Dugonics második drámáját, Kun Lászlót, szintén idegen forrásból merítette, t. i. Bertuch Elfridája után készült. Berényi Jolánta címen is adták. Az Elfrida monda első drámai feldolgozása nem Mason Miklóstól származik (1752.), hanem Lope „La hermosa Alfreda" c. művén alapszik. Grillparzer kedvezőtlenül ír a darabról. A spanyol műben Németország a cselekmény színhelye. A király hűtlen barátja (aki Alfredát nőül veszi) itt Godofre, ki előbbi kedvesét, Lisandrát, átengedi neki. Alfredát Selandio is szereti. Midőn Godofre árulása kiderül, Alfreda rögtön elhagyja férjét. Erre Godofre, Selandio és Lisanda megtébolyodnak és végül a férj összeesik úgy, hogy Alfreda minden akadály nélkül a király felesége lehet. „Ein ganz guter Stoff nur, dass schwer ein Stoff zu finden ist" írja Grillparzer. A tárgy tehát spanyol, az alakok ellenben, különösen Jolánta, Kotzebue korbeli könnyeztető szereplők. A drámai igazság hiányzik, részvétet nem kelt, mert nincs része Tétényi megöletésében. A jakobinus Szentjóbival szemben Dugonics az újjáébredő magyarságot képviseli, amely a kírályhűség érzeténél fogva a forradalomtól irtózik. A magyar történelmi dráma az ő nyomán indul fejlődésnek, de színészetünk elsatnyulása következtében a magyar történelmi dráma fejlő• dése megakad. Felélesztése a romantikának köszönhető. Kisfaludy ösztönzésére egy sereg új munkás lép sorompóba.