Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1933

39 goznak iróink. Császár Elemér méltán nevezi e korszakot irodalmunk román korszakának.

1 Rontó Pál pikaró-regény és pedig a Lazarillo de Tormes családjába tartozik. (Simplizissimus hatás is!) Hurtado de Mendozának regénye hatással is volt. Ezt mutatja a két regény összevetése. Rontó Pál ezért mégis izig-vérig magyar alak, amilyen csak magyar földön termett. Csinjei és kalandjai mind olyanok, amelyek csakis magyar viszonyok közt eshetnek meg. Rontó Pál Gvadányi képzeletének szülötte, a német landstörtzer elnevezése alatt került hozzánk. E névvel jelölték a XVII-ik századbeli német irók a spanyol picaro szót, amely tulajdonképen kópét, sehonnait jelent. Az olasz származású Gvadányi Peleskei Nótáriusa közel áll Cervantes Don Quijotehoz. Nemcsak jellemrajzi, hanem kölcsönvett képeivel is.

2 Kardos Albert Gvadányi Zajtay uraméban Moscheros Philanderjét fedezi fel, ez pedig a spanyol eredetire vezethető vissza (Quevedo, Suenos). Moscheros kémiai analízise %-ad spanyol, 2/s-ad francia. Zajtay uram a XVIII-ik század divatellenes mozgalmának megszemélyesítője.

3 A falusiak és városiak ellentétének irodalmi feldolgozása is már a XlII-ik századból ismeretes. Magyar részről e komikus alakhoz, a városban nevetséges falusihoz Pontyi csatlakozik. Franzisko de Royas Zorilla vígjátékának Entre Bobesanda el Ingea főszereplője Don Lucas del Zigarral együtt a Pontyi alakjának ősképe. Petz Gedeon szerint Destouches francia vígjátékíró alapján írta Bessenyei e darabot.

4 Destouches a spanyol szellem e hatása alatt a komikumot többnyire szolgák tréfáiban juttatja kifejezésre. Hőseinek hibái oly gyűlöletesek, hogy szemünkben visszatetszést keltenek. Spanyol mintára mindig az ellentéteket állítja szembe : az egyik végletet a másikkal kapcsolja össze, a rideg nővel a túlságos szerelmest, a hálátlannal a hálást. A vétkek ellen nem azért küzd, mert azok erkölcsileg megvetendők, hanem szociális szempontból való veszedelmességük miatt. Ez idegen vonás. Bessenyei „Philosophus"-a, azonkívül Moreto Desden con el Desden c. vígjátékának tárgyát juttatja eszünkbe. A légkör spanyol, a komikum kezelése, a spanyol vígjátékra emlékeztet. Mindamellett a gracioso, Pontyi magyarsága kétségbe nem vonható ! Igazi cselekményt nem találunk, hanem az egész történet két egyforma lelkiállapotú személy szerelme. Egyfelől a magábavonuló Párménió, másfelől Szidalisz, ki nem tud elképzelni magához illő férfit. (Donna Diana ! ?) A két bölcselkedő elmé1 Császár Elemér: A német költészet hatása a magyarra, Budapest, 1913. Akadémiai értekezések. XXII. kt. 10. 1. 2 Körösi Albin : Cervantes élete és művei. Budapest, 1918. 54. 1. 8 Kardos Albert, Irodalomtörténeti Közlemények. 1912. Gragger Róbert, Irodalomtörténeti Közlemények. 1913, 164. 1. Moscheros spanyol család sarja (de Musevosh). Mintája Don Franzisco Gomez de Quevedo y Villegas (1580- 1645.), kinek látomásait de la Geneste fordításaiból ismerte. 4 Petz Gedeon Bessenyei és Destouches. Egy. Phil. Közi. 1884.