Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1933

35 bukott romantikus darabot Weber Károly bájos zenéje mentette meg. Opera alakban adták Budán 1836. szeptember 25-én és Szigligeti tünt ki benne játékával. Ugyanebben az évben adták még Székesfehérvárott Soden gróf „Ignez de Castro" c. szomorújátékát (XII/21.). Ismerünk még egy érdekes fordítást, amelyet Wurzbach szintén nem említ s amely német nyelven jelent meg ugyan, de magyar embertől, Petz Lipót lelkésztől származik. Ez Sopronban egy gyűjteményt adott ki : „Tetralogie tragischer Meister der Altén und neuen Zeit. Zusammengestellt aus den Ursprachen, neu übersetzt und erláutert. Kassa, 1824." Az itt közzétett négy darab a következő : 1. Prometheus der gefesselte von Aeschylos. 2. Der Standhafte Prinz von Calderon. 3. Oedipus als Herrscher von Sophocles. 4. König Lear von Shakespeare. Ez a gyűjtemény 1834-ben jelent meg újra a következő cím alatt : „Meisterwerke tragischer Dichter." Ugylátszik csak valami újabb cimű kiadása a kassainak, amely more patrio a kiadónak a nyakán maradt. E szerint a Petz-féle fordítás időrendben a Schlegel-féle után következik, de attól teljesen függetlenül. A fennemlített Calderon-fordítás megjelent magyar nyelven is és a Nemzeti Színházban elő is adták. Ujabban 1912-ben. A fordítást Greguss Gyula kezdette meg. A megkezdett műfordítás azonban csak a darabnak feléig, a második felvonás 4-ik jelenetének közepéig terjedt. A hátralevő részt Győry Vilmos fejezte be. Az eredeti versmértéket mindenütt megtartották, a redondillák rímeinek és a románc aszonáncainak kivételével, mint amelyeket magyar nyelven visszaadni lehetetlenség. A fordítás összes spanyol fordításaink közt a legjobb. Tárgya Fernandó infens mártírhalála, ami valóban fenséges érzést kelt bennünk, de a költőt ugyanazzal a szemrehányással illetik, mint Aristhophanes Euripidest, hogy t. i. hőse iránt úgy akar részvétet kelteni, hogy a lehető legszánalmasabb állapotban hozza a közönség elé. Péterfy Jenő, aki a darabot roppant becsülte, így ír a költő 200 éves fordulóján a darabról : „olyan mint valami csúcsaival az égig emelkedő gót templom, melynek félhomályát azonban a déli költészet ragyogó világa eloszlatá.

1 Színpadunk azonkívül még Lopenak és Alarconnak egy-egy kiváló darabját ismeri. Az egyik „Király és por" színmű 4 felvonásban. Förster feldolgozása alapján fordította Sziklai János. Első előadása a Nemzeti Színházban 1889. március 8-án volt. J. Cropf szerint ez volna az egyetlen Lope-darab, amit magyarra lefordítottak volna.

2 Az eredeti címe : „El villanó en su rincon", amelyet Halm Frigyes ültetett át 1841-ben „König und Bauer" címen. Lope itt a falusi életet tárja a közönség elé. Egy dúsgazdag parasztot látunk, kit, miután a király álruhában megismeri hűségét, magas rangra emel, de ezt ő visszautasítja, csupán gyermekei követik a 1 Egyetértés : 1888. május 26-iki szám. Rédey Tivadar: Péterfy Jenő Budapest, 1909. 2 Kropf Lajos : Budapesti Szemle 1899. 6*