Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1933

21 de Vegát letárgyalta, így szól: „Post Lopium Vegam nullus erat Hispanis gratiosor Petro Calderon de la Barca; novem volumina operum in quibus Comediae 127, Dramata sacra 35, et alii ludi sine numero, fecerunt eum sue gentis Terentium " Ugyanezt a kifejezést használja Schiebeler Dániel a hamburgi románcköltő is egyik munkájában, amelyben a spanyol irodalom áttekintését nyújtja és ahol Calderont a spanyolok Terentiusának nevezi. Bayer most felveti a kérdést, honnan van ez az egyezés.

1 Hogy ezt a mi Szerdahelyink innen vette volna, nagyon kétséges, bár a francia és német Calderon kiadásokat ismeri.

2 Már pedig Németországban csak a XlX-ik században kezdték Calderon komoly műveit fordítgatni Schlegel és Gries ösztönzésére. Szerdahelyinek bizonyára van érdeme abban, hogy Calderon már a XVIlI-ik század végén jelentkezik a magyar színpadon, igaz, hogy csak silány fordításokban. Bayer szerint már 1793-ból maradt tudósítás, hogy hozzá fogtak drámák fordításához és pedig Erdélyben. Huszonöt darab közül 9-nek a szerzőjét, illetőleg fordítóját nem ismerjük. Ezek között van egy „Rakhel, vagy a szép zsidóné" cimű darab, amely hihetőleg nem más, mint az, amelyet a német színpadon 1790. szeptember 1-én adtak elő először mint Brandes művét. Ez az első nyom Magyarországon a spanyol dráma fordításáról. Ugyanebben az évben ugyanez a tudósítás említi Castrói Ágnes, Soden gróf Ines de Castro-jának fordítását is. A színpadon azonban Calderon először 1795-ben jelenik meg „Udvarbíró és katonák" cimű darabban. Ez a fordítás nyomtatásban nem jelent meg. A sugókönyv, a színlap is elveszett és így csak következtethetjük, hogy ifj. Stephanie „Oberamtmann un die Soldaten" c. átdolgozásról van szó. Az eredeti színmű Calderon „El alcalde de Zalamea" c. műve. Ezt először Schröder, majd a fentnevezett ifj. Stephanie dolgozta át a kor Ízlése szerint, de a darab kárára. Ifj. Stephanie átdolgozását Krammer Boldizsár készítette, kiről nevénél többet nem tudunk.

3 A cím mellett azt olvassuk „vígjáték 5 felvonásban" Wurzbach felemlíti ugyanis, hogy ifj. Stephanie a szomorú befejést megváltoztatta, t. i. kilátásba helyezi a csábító és az elcsábított közti házasságot. Ebben megint a magyar és német színpad közötti párhuzam tűnik fel. Weidmann Cervantes átdolgozása 1793. február 8-án jelenik meg először, ez évben még kétszer, 1794-ben háromszor adják. Ez nem izig-vérig spanyol szellemű munka. Weidmann gondoskodott arról, hogy a francia iskola szellemében és pesszimisztikus 1 Ungarische Rundschau. 1913. 717. I. Bayer József, Ungarische^Calderon-LiteraturDaten aus dem VIII. Jhdt. 2 „Theatrum Hyspanicum Le Sage dedit anno 1700; N. A. Linguet aulem (quis eum ignerat?) anno 1768." Volumina sunt quattuor. In sermone Teutonico tria fuere vulgata Brunsvici anno 1770. in quibus Comedias legis XII. ex Calderone, Lope de Vega, Moreto Candamo, de Solis et Fragese. Lopi et Calderonis genium maximum extendunt, Moreti sunt optime laborata. Singulae suas habent involutiones et quidem nimis arteficiosas, quod sólet diminuere vere similitudinem. És tényleg, mert a sermone teutonico-ban lefordított 3 kötet 1770-ben Braunschweigban megjelentek „Spanisches Theater" címen. til Ü 5 Benkő Kálmán, Magyar színészvilág. 1773. (Kézirat a Nemzeti Múzeumban.)