Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1932

52 sen elolvasta s itt-ott javításokat eszközölt; a térképet megtartotta, a kéziratot azonban visszaküldte. Július 28-ról kelt levelében a wolfsbergi gyűjtés előrehaladásáról tesz jelentést s kifejezi azon szándékát, hogy párhuzamos gyűjteményt szeretne összeállítani Altalbenreuth vidékéről is. Az újabb terület iránt egyre jobban érdeklődik, végül megérlelődik benne az elhatározás, hogy az újabb gyűjtéssel a vulkanikus láncot lezárja. A Kammerberget maga kutatta át, a Wolfsberget mások, hát most járuljon hozzá még kiegészítés céljából Albenreuth. Goethe Ottiliához intézett levelében (1823 aug. 14.) újra kifejezi ezen szándékát. A harmadik marienbadi kúra után augusztus 20-án Egerbe utazott s 23-án Grünerrel útra kel Albenreuth felé. Grüner és Goethe levelezésében megtaláljuk a kirándulás leírását. Goselen keresztül Boden faluba értek, amely vulkanikus domb tövében fekszik. Hullámszerű kvarcos agyagpalát találtak ott. Sokat gyűjtöttek belőle, valamint a patak melletti salakból is. Magán a dombon pyrotyp kőzetre akadtak. Nem sokkal ezután Altalbenreuth nevű faluba értek. Itt vulkanikus képződményeket találtak, azután csodálatosan megvastagodott rétegeket az eredeti és átalakult hegységből " Még azon a napon jegyzi fel Goethe: „Grüner tanácsos a tegnapi bodeni és altalbenreuthi példányokat rendezi." Augusztus 25-től szeptember 5-ig Goethe Karlsbadban üdül. A hazautazás napján is rendezi Grünerrel együtt a talált vulkanikus termékeket. Naplója szeptember 8-án említi még e gyűjteményt, szeptember 10-én pedig ezt írja: „Eckl Kelemen atyának, Teplai prépostság, Lössl bányamester révén." Grüner érdeme e terület átkutatása, Goethéé pedig az, hogy ő dolgozta fel elsőnek ezt a vidéket irodalmilag : „Uralte neuentdeckte Naturfeuer und Gluthspuren" címen. A Goethe által sajátkezűleg írt teplai jegyzék felírása a következő: „Vulkanische Produkte bei den Dörfern Boden und Altalbenreuth in Fraischlande, böhmischer und bayrischer abwechselnder Jurisdiction. Beyde Dörfer Hegen etwa dritthalb Stunden von Eger südwárts am Fusse des Rehbergs, dessen Rücken aus Thonschiefer besteht." Mennyire értékelte Goethe geológiai tanulmányait ? Goethe egész életében rajongott a geológiáért. így pl. 1824-ben az volt a szándéka, hogy az altalbenreuthi gyűjtés tapasztalatait a következő nyáron szép idő esetén gyümölcsözteti. De erre nem került sor. Munkakedve nem csökkent még 1828-ban sem. Grünert saját tanúsága szerint arra kéri, hogyha gránitszirtek bukkannak elő valahol és a hegycsúcsokon szabályosalakú bazaltok, phonolitok vagy más újdonság kerül elő a mélységből, az nagy örömet fog szerezni neki.

1 Amidőn már nem remélhette többé, hogy meg egyszer osztrák területre léphet, a régi emlékekből élt. Két utolsó levele Grünerhez 1830 augusztus 15-ről és 1832 március 15-ről régi geológiai munkakedvét juttatják eszünkbe: „Miközben ezeket írom, nem állhatom meg, hogy vissza ne gondoljak azokra az élvezetes órákra, amikor az 1 1. Milch, Goethe und die Geologie című értekezését W. Bode, Stunden mit Goethe c. művének II. kötetéből.