Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1932

53 andaluzit nyomán haladva azokra a pszeudovulkánikus helyekre nem értünk, amelyek a legcsodálatosabb kérdéseket vetették fel. Kellemes napok voltak és az ezekre való visszaemlékezés még most is lelkesít bennünket." Goethét ezen a téren elért sikerei teljesen kielégítették. Ezek tették lehetővé számára, hogy „egyre közelebb jusson a fel nem kutatható világ kapuihoz." Geologiai tevékenységét töprengései eredményének mondja s megvolt győződve, hogy tanulmányai igen messze állnak a teljes befejezettségtől. Inkább élőmunka az ő működése. A kammerbühli gyűjtemény összeállításánál nyíltan kimondja, hogy a neptunizmus és vulkanizmus közötti ingadozása nem vezetett végleges eredményre s boldogítja az a tudat, hogy az utódok majd az ő nyomdokain haladva biztosabb fogalmakat alkothatnak mindarról, amit ő kellő eszközök híján tudományos pártok harca között szerényen művelt.

1 Goethe a geológia fejlődésére irányító hatással nem volt. Azonban történetileg mégis értékes munka marad az, amit Csehország északnyugati vidékének geológiai föltárásával végzett. Hansgirg Győző, az ismert német—cseh Goethe-kutató joggal írhatja : „Csehország fürdővárosait a XVIII. és XIX. századbeli Németország legnagyobb szellemi vezére előtt olyan sziklába vájt kapuknak tekinthetjük, melyeken keresztül ő Csehország érdekes természetvilágába lépett. A salzburgi várkapura festett mondás — Te saxa loquuntur — őrá alkalmazható leghelyesebben, mert Karlsbad, Marienbad és Franzensbad körül nincsen egy szikla se', amelyet kalapácsa nem érintett volna." Goethe marienbadi tartózkodásának költői termékei. Goethe 1821-ben július 29-től augusztus 20-ig időzött Marienbadban. Augusztus végén Willemer Marianne-től születés napjára egy gyönyörűen hímzett szalagot kapott ajándékba. Erre a következő című költeményt írta: „Der vollkommenen Stickerin." Marienbad, am 28. August 1821.

2 Már az első sorban utal Reitenberger prépostra. Második marienbadi tartózkodása alatt (1822 június 19-től július 24-ig) megismerkedett Sternberg Gáspár gróffal, a cseh nemzeti múzeum igazgatójával. Ez figyelmét felhívta az ugyn. königinhofi kéziratra.

3 Goethe ebből lefordította a Stráusschen címűt. Csakhogy a töredékben maradt harmadik strófa helyett egy újat írt és ezt, mint hatodikat, a költemény végére tette. A kész verset megküldte Sternbergnek és néhány cseh költőnek.

4 1 Helmholtz, Goethes Vorahnungen kommender wissenschaftlichen Ideen. Berlin. 2 Az egyetlen költemény, amelyben a premontreiekkel való összeköttetésére utal. Ich kam von einem Prálaten, dem die herrlichsten Stolen Uber die Schultern hingen . . . s A königinhofi kézírat ó-cseh nyelven írott epikai és lirai költeményeket tartalmaz a XIII. sz. végéről vagy a XIV. sz. elejéről. Hanka találta fel Königinhofban 1817 szept. 12-én és ugyanezen évben a grünebergi kéziratot is felfedezte. Dobrowsky mind a két kéziratot hamisnak nyilvánította. ' Jaroslav Schiebl, Goethe a Plzen. 1926.