Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1932

44 deklődik Dittrichnél a katholikus iskola iránt, kirándul Osseggbe, (1813. V. 8-án) a cisztercita apátságba 1 s mennyire örül, amikor katholikus ország­ban az ő színelméletét tanítják, míg a protestáns egyetemek, melyek libe­ralizmust hirdetnek és sajtószabadságot követelnek, munkáját indexre te­szik. A császárnénak Teplitzban Calderonból olvas fel, télen pedig Calderon­darabokat rendez Weimarban s kizárólag az ő közvetítésére katholikus templom épül a hercegség fővárosában. Egerben felkeresi a dominikánus zárdát, végig nézi a zárda gyűjteményét s könyvtárát. Majd midőn Grüner megjegyezte: „én azt hiszem, ha a kath. uralkodók erősebben léptek volna fel és néhány helytelen szokást megszüntettek volna, a felfordulás nem lett volna oly nagy méretű s a 30 éves háború nem ejtett volna akkora sebeket Németország testén." Goethe így válaszolt: „Igaza lehet, de én azt mondom, önöknél jobb a tan elgondolása s jobban tömörül egy egésszé. Nekünk jó szónokaink vannak, de nem hallgatják, minden jelentékeny városban új elveket hirdetnek. Csak volna egy eredetink!" 2 Emlitsük-e Purkinje, a kiváló cseh piaristával való barátságát, ki Weimarban meglátogatta 1822 december havában. 3 Az egeri gimnázium kiváló papigazgatóját, Schramm Józsefet, akit nagy érdeklődéssel hallga­tott, amint az intézetben kalauzolta. Pogradban első útja a kálváriához és a lorettói olajfák hegyére vezet, majd Kinsberg várát nézi meg, ahol a legenda szerint Hroznata, Tepl alapítója, éhhalált szenvedett. Szent Nepo­mukról költeményt ír, amelyet Zelter barátja megzenésít. Mindezek a tények, valamint az elmondott barátságos nyilatkozatok, amelyekből a Vilmos mester vándoréveiben és a Lélekrokonságokban eleget találunk, 4 azt bizonyítják, hogy Goethe talán érzelmileg is közeledett a katholikus vallás felé, nemcsak esztetikai szükségszerűségből. Eckermann­hoz így szól: „Különben ön is beláthatja, hogy a befejezés, amikor a megmentett lélek felfelé törekszik, nagyon nehéz volt s hogy ilyen érzék­fölötti, alig sejthető dolgokban könnyen eltévedt volna az ember, ha költői felfogásomat meg nem rögzítettem volna a katholikus gondolatkör szilárd keretében." Ebben a kijelentésben a tiszteletnek és megbecsülésnek kifejezése rejlik, elsősorban az esztetikus hódolata a kath. egyház előtt. De a hódo­lat Teplnak is szól. 1 Ossegg klimatikus gyógyhely Teplitz közelében. Az olasz reneszánsz-stilusban épült templomot és apátságot 1191-ben alapították. Híres a képgyűjteménye és könyvtára. Goethe 1813 július második felében ismerkedett meg Dittrich Antal osseggi cisztercita tanárral, akit annales-eiben jelentékeny embernek mond. Bolzano tanítványa és Jungmann József utóda a prágai akadémiai gimnáziumban. Goethe haláláig fenntartja vele az összeköttetést. 2 Briefwechsel und mündlicher Verkehr zwischen Goethe und dem Rathe Grüner. Leipzig, 1853. 3 Purkinje János sz. 1787-ben Prágában. A jelenkor egyik legkiválóbb búvára. Az élettannak optikai és fejlődéstani részében örökbecsű felfedezéseket tett. Goethe neheztelt eleinte rá, mert Purkinje a forrásművek közt őt nem sorolta fel. De később szoros barát­ságot kötött vele. Meghalt 1869-ben Prágában. 4 így pl. erről a regényről Zaupernek megsúgja, hogy kulcsa Krisztus szavai Szt. Máté evangéliumában (V. 28).

Next

/
Thumbnails
Contents