Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1932

8 szeptember 25-én így szól: „A legderültebb nap. Az útra minden készen áll. Dittrich komotaui tanár. Hír Marienbadról és Teplről." Ekkor került Goethe kezébe Dr. Nehr, Marienbad orvosi megalapítójának kézikönyve. Ezt 1820 június 19-én Jenából Rehbein udvari orvosnak küldi meg Weimárba.

1 A tél alig mult el, Goethe 1820 április második felében már is elhagyja Weimart. Egerben, ahol rendszerint a „Zur goldene Sonne" vendéglőben száll meg, az útlevélláttamozás alkalmával megismerkedik Grüner Sebestyén József tanácsossal s a kettő közt a következő három esztendőben szoros kapcsolat jön létre. Goethe egyénisége nagy hatással volt erre a férfiúra s neki köszönhetjük a Goethere vonatkozó ezen időre eső feljegyzéseket.

2 Grüner a következőkben írja le a költőt: „Goethe nagy termetű volt, erőteljes testű, barnás haja kissé őszült, homloka domború, szeme még friss és tüzes, arcának színe fehér és pirosas. Arcvonásai jellegzetesek voltak, álla kissé előre álló, nyaka nagyon is húsos, rövid; pompás arány jellemezte erőteljes termetét és tekintélyes alakját. Rendesen térden alul érő sötétkék felöltőt viselt, néha fekete frakkot és hasonló színű nadrágot. Ruhadarabjai divatosak voltak, de nem feltűnőek s úgy készültek, hogy könnyen mozoghatott bennük. Finom fekete vagy fehér selyemmellényt hordott, fehér batisztkendő simult keskenyen összehajtva nyaka köré s mindkét végét tűvel szorította le ; ez nem hiányozhatott. Vérmessége miatt, amit pirosas arca is elárult, hozzászokott ahhoz, hogy nyakkendőjét lazábban kösse meg." Rövid egeri tartózkodás után Goethe április 27-én negyed 6 táján reggel útnak indult Marienbad meglátogatására. Naplójában ezt olvassuk: „Fekvése és jelenlegi helyzete különösen megérdemli a feljegyzést. Az egész napot arra használtam fel, hogy bejárjak, megnézzek és megfigyeljek mindent." A fürdőorvos dr. Heidler József azonnal fölkereste az előkelő fürdővendéget és megadta neki a kellő felvilágosítást a telep fekvéséről és a vidék geológiai felépítéséről. Goethe másnap reggel 5 órakor kelt fel, hogy a visszautazáshoz előkészületeit megtegye. Megismerte még a fürdőhely felügyelőjét Gradl Vendel premontrei kanonokot, Skalnik Vencel főkertészt, aki a fürdőhely hatalmas parktervrajzát készítette. Gradl Vendel meghívta Goethét a teplai prépost nevében, hogy az apátságot látogatásával tüntesse ki és visszautazását Petchsau-on keresztül irányítsa. így akarta a miniszter figyelmét a Tepl völgy szépségeire fölhívni. Az idő rövidsége folytán azonban Goethe a meghívásnak eleget tenni nem tudott. Mielőtt kocsijára szállt, az orvossal hosszabb ideig el1 Dr. Johann Nehr, Beschreibung der mineralischen Quellen zu Marienbad. Karlsbad, 1813. Dr. Benedikt Brandl, Zu Dr. Nehrs 100 Todestag. Marienbad, 1920. 2 1. Brieílicher Verkehr zwischen Goethe und Rat Grüner. Leipzig, 1858. Goethes Briefwechsel mit J. S. Grüner und J. St. Zauper hrg. von Aug. Sauer. Einleitung von Joseph Nadler. Prag 1917.