Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1932

9 beszélgetett s ezt naplójában a következőképen találjuk meg : „Dr. Heidler egy darab vavellittel lepett meg és még többet is igért. Beszélgetés tanul­mányokról, a katholicizmus és protestánizmus viszonyáról. Szóba került a Csehországban felfedezett földalatti pálmaerdő is; a hely a pilseni járás­ban van Cerhowitz és Radnitz között, Sternberg grófé s közelebbi leírás fog róla megjelenni. Példányokat Ígértek nekem." Miután Goethe minden­kitől elbúcsúzott, útnak indult. Utazása a jó országutak ellenére is 5 és fél óráig tartott. Karlsbadba visszatérvén, örömmel gondol arra, hogy természettudo­mányi azaz ásványtani és geológiai tanulmányai számára új tér nyílik meg. 1 A marienbadí ásványvíznek is már oly híre volt, hogy joggal re­mélhette a gyógyulást tőlük. Május 2-án Karlsbadból Zelterhez a követ­kező hosszabb levelet írja s ez lényegében a virágzó fürdőhelynek vonzó leírása. „Azután meglátogattam Marienbadot; ez az új intézmény a teplai premontreiek birtoka. A helység fekvése kedvező ; minden ilyen esetben találunk természetadta helyzetet, amely kényelmetlen; de még idejében javítható. Építész és kertész érti mesterségét és hozzászoktak, hogy saját felfogásuk szerint dolgozzanak. Az utóbbin meglátszik, hogy van képzelő­ereje és gyakorlati érzéke, nem azt nézi, milyen a terep, hanem milyen­nek kell lennie. Az elhordás és feltöltés nem érinti s az ebben az eset­ben nagyon is szükséges. Úgy éreztem magam, mintha északamerikai magányban volnék, ahol az erdőt kiirtják, hogy három éven belül új vá­ros létesüljön. A kidöntött fenyőt anyagnak dolgozzák fel, a szétrobban­tott gránitból fal emelkedik s összekapcsolódik a még alig kihűlt téglával. Egyszerre dolgoznak a meszelők, sározók és a prágai festők és a többiek együttesen, szorgalmasan és ügyesen. Olyan épületekben laknak, amelye­ket közösen béreltek s így minden hihetetlenül gyorsan halad előre. A ház, amely még nincsen tető alatt, augusztusban már lakható, én azon­ban nem költözném bele A vizet el lehet küldeni és sok megy Berlinbe. írj nekem, vájjon barátaid közül valaki használja-e? Nagy bi­zodalmam van benne." Még Karlsbadban kezdett Goethe Marienbad geológiai viszonyaival foglalkozni. 2 1820 május 7-én írja: „Marienbad vidékét ismét elővettem, llgy látszik Keferstein geológiai térképe, azután Heidler közlése, az út­közben megejtett kutatások megtették hatásukat. Május 28-án Goethe el­hagyta Karlsbadot. Néhány héttel később Jenából levelet ír Heidlernek : „A víz híre hozzánk is eljutott, vidékünkön is kapható, utókúrául hasz­nálom s többi barátaimat is biztatom. Mellékesen megjegyzem, hogy 10 kisebb palackból, melyeket kinyitottam, kettő volt, amelynek vize homá­lyos és gyakori lerakódást mutatott; valószínűleg a dugaszoláson múlik, amelyen keresztül a gyógyhatású alkatrész elillan. Azzal a kéréssel teszem 1 K. Ludwig, Goethe und Karlsbad 1926. 2 K. Ludwig, Goethe als Kurgast in Karlsbad, Hochschulwissen 1926.

Next

/
Thumbnails
Contents