Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1932

7 Goethe és Marienbad, e három szó sokkal többet jelent mint a költőkirálynak három kedvesen eltöltött nyara a fürdőhely fenyveseinek tövében. Még csak két éve mult el annak, hogy Marienbad nyilvános gyógyhellyé lett. A nyilvános és magán intézmények még a legkezdetlegesebb állapotban voltak, a fürdőélet a lehető legszűkebb korlátok közt mozgott, mégis a gyönyörű vidék, az erdő csendje, a természet meghitt közelsége sok vendéget csalt ide.

1 1820 egyik késő tavaszi napján Goethe, a weimari miniszter Eger városából kirándult Marienbadba és egynéhány órai ott tartózkodás elegendő volt ahhoz, hogy a ritka szép vidék felkeltse érdeklődését. A tapasztalt ember kutató szemeivel figyelte a még csirájában lévő világfürdőt, Reitenberger Károly csodaművét.

2 A három következő évben Goethe nyaralóhelyének választotta az alig ismert fürdőt s a későbbi években is, amidőn testi ereje és elfoglaltsága már nem engedte meg az utazást, mindig örömmel gondolt vissza arra a helyre, ahol heteket és hónapokat töltött el oly kellemesen. Mert nemcsak gyógyulást tálált a források üde vízében, hanem Marienbadban megismerte az akkori cseh—osztrák terület tudósait, főurait, akiktől sokat tanult s ebben az istenáldotta völgyben rátalált szerelmi életének őszi rózsájára a 18 éves Ulrike von Levetzow személyében. Vájjon mikor gondolhatott Goethe először Marienbadra? Langheinrich aschi postamester lehetett az, aki figyelmét először felhívta erre a helyre 1811 június 29-én, amikor a költő Karlsbadból hazamenet megpihent. Naplójában a következőket olvassuk: „Délben Aschban voltunk. Beszélgetés a postamesterrel az új fürdőről. Anschowitz,

3 a régi Töpelhez 4 tartozó, langyos forrás ; talán kéntartalmú, amiért a közönséges nép Stink azaz büdösnek nevezi. Töpel és Plan között, nem messze az előbbitől." Goethe számára Karlsbad ekkor már elvesztette természettudományi érdekességét.

5 Évkönyveiben ezeket mondja: „Ezidei karlsbadi tartózkodásom egészen más jellegű volt: a természettel való szoros kapcsolatom meglazult, rajzolási és utazási kedvem elhagyott. Semmi ilyesféle munka nem ízlett s így egészen belefáradtam a jól ismert sziklatömbök kopogtatásába és kutatásába." A költő nyugtalan szelleme úgy látszik megúnta ezt a vidéket és máshová vágyott. 1812 és 1818 között nem találjuk sehol Goethe irataiban Tepl és Marienbad felemlítését. Csak az utána következő évben ád a költő felvilágosítást Marienbadról. 1819-ben ugyanis megismerkedik Karlsbadban Dittrich Antal cisztercita tanárral, evvel a rendkívül képzett tudóssal.

6 Ez egyet-mást elmondott a premontreiek marienbadi forrásairól. Naplója 1819 1 Dr. Úrban Michael, Alt-Marienbad 1908. 2 Dr. Benedikt Brandl, Goethes erster Auíenthalt in Marienbad. Marienbad, 1921. ® Falu Marienbad közelében, amelynek területén a legfontosabb források erednek 4 Töpel régies kiírása Teplnek. 6 F. Puchtinger, Goethe in Karlsbad. 1921. 6 Dittrich Antal (1786 — 1848) bölcseletdoktor, cisztercita tanár Osseg-apétságból.