Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1931

6 a színházat. 8. Tartalmi köre bővül (pl. a családi élet rajzával). 9. Európai értelemben vett új irodalmat mégsem sikerül alkotni, mert a régi még erősen érezteti hatását. Az élet sem tudott még teljesen megválni kelettől, bár közben nyugati intézmények is megvalósulnak. A nyugati hatás felületes. Az írók utánozzák ugyan a francia irodalom formáit, közben azonban arab és perzsa tanulmányaikat is mutogatják s legjobb műveiket sokszor éppen a divánirodalom szellemében írják. A XX. század török irodalmában egyrészt az európaiasodás, másrészt a nemzetiesség egyre nagyobb területet hódít. A századforduló táján a franciás iskola virágzik, mely egy-két évtized után átadja helyét napjáink nacionálista irányának. A következő fejezetekben ezen irányok érvényesülését látjuk a török költészetben és pedig elsősorban a lírában. * A Szerveti Fünun költői irodalma. 1890 táján a reformkorszak irodalma lezárul. 1888-ban Námuk Kemál meghal, a többi írót pedig elnémítja II. Abdülhamid (1876—1909) zsarnoki uralma. Az irodalmi életben néhány évre csend áll be. Mindössze néhány irodalmi folyóirat él az országban, de tartalmuk nagyon színtelen. 1891-ben egy újabb folyóirat jelenik meg Konstantinápolyban Szerveti Fünun (a tudományok gazdagsága) címen. Szép kiállítású, de egyébként tartalmilag elég silány folyóirat. Nemsokára azonban egy sereg tehetséges fiatal író csoportosul köréje, akik együttvéve „a Szerveti Fünun családját" alkotják. A főalakok Tevfik Fikret, Hálid Zia és Dzsenáb Sehábeddin. Közülük Tevfik Fikret költő, Hálid Zia prózaíró, Dzsenáb Sehábeddin pedig mind a kettő. A Szerveti Fünun családjában egyesült írók a francia parnasszistákat vették mintául. A parnasszistákhoz hasonlóan különféle irányokat képviselnek, de abban megegyeznek, hogy a szigorú formakultuszt ápolják. A Szerveti Fünun új formát és új tartalmat visz a török irodalomba. Első feladatának tekinti a kelettel való teljes szakítást. A reformkorszak irodalmának ez még nem sikerülhetett teljes mértékben, mert ízlését, gondolatvilágát még nagyon sok szál fűzte a közös muhammedán kultúrához. Igaz, hogy egy területen a Szerveti Fünunnak sem sikerült a kelettel való kapcsolatok teljes kiküszöbölése s ez a nyelv, melyben még mindig szép számban fordulnak elő idegen szerkezetek és meg nem honosodott szavak. Második feladata a nyugathoz való teljes hozzásimulás. Meghonosítja a nyugati formákat és irodalmi irányokat (reálizmus, naturálizmus, szimbolizmus). A nyugati hatás azonban egyoldalú, mert a Szerveti Fünun mindent az egykorú francia irodalomból vesz át. Hirtelen akarja átugrani azt az űrt, mely a török és francia irodalom közt van. Ezen a ponton azonban nem számol az adott helyzettel: az egykorú francia olvasó fejlett ízlését akarja ráerőszakolni a kevésbbé fejlett ízlésű török olvasóra, A