Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1931

5 Az első író, aki európai formában írt török irodalmat, Sinászi volt. 0 a megalapítója az első török újságnak is, melyet mindenkitől érthető török nyelven akar szerkeszteni. Mint költő gyenge és költeményei közt kevés van, mely valóban „tiszta török nyelven" volna írva. Lamartine-tól, Racinetól, Corneille-től, Boileau-tól fordít s ezzel erősebbé teszi a francia hatás érvényesülését. Tanítványai az iskolai tankönyvektől kezdve az újságig és színházig mindent francia mintára csinálnak. Nyelve, költészetének alakja azonban mindennek ellenére sem tudott teljesen megszabadulni a klasszikus költészet hagyományaitól. A nemzeti nyelv és irodalom kérdését Zia pasa érti meg legjobban. Szerinte a török költészet alapja nem lehet a perzsát utánzó klasszikus költészet, hanem csakis a népköltészet. A prózában pedig vissza kell térni a XIV. század egyszerű prózájához, mely a későbbi századokban feledésbe merült; ezt a régi prózai nyelvet kell most a modern követelményeknek megfelelően tovább fejleszteni. Mindenesetre túlzás tőle, hogy a klasszikus irodalomnak még a legnagyobb eredeti tehetségeit sem ismeri el török költőknek, de ezzel nyilvánvalóan a régi iskola hivei ellen akar támadást intézni. A népköltészethez és a múlthoz való visszatérés pedig Rousseau és a francia romanticizmus hatása. A nyelvtisztítás hirdetője Námuk Kemál is. Szükségesnek tartja egy török nyelvtan írását, a nyelv természetével ellenkező kifejezések elhagyását stb. Követeli a szótagos verselés használatát, bár ő maga kevés ilyen költeményt írt. Főérdeme nem is ebben, hanem költészetének hazafias tartalmában nyilvánul, ő népszerűsíti a 'haza' és 'nemzet' fogalmát. Ekrem bej a török lírát a népköltészet hagyományai alapján teremti újra. Ő alkalmaz költeményeiben nyugati versmértéket és próbát tesz néhány sikerült elégiával, balladával és románccal. Egészen új dolog a családi élet, a hitvesi és gyermeki szeretet rajza, mellyel az ő költészetében találkozunk először. Irányának folytatója Abdulhakk Hamid. A reformkorszak irodalmi törekvéseinek eredményeit a következő pontokban foglalhatnék össze: 1. A reformkorszak megnyitja az utat a nyugati eszméknek. 2. A régi könyvirodalommal szemben az új az élet irodalma; a régi csak az udvar és ennek függelékének irodalma; az új az egész nemzeté akar lenni. 3. Egyik nagy érdeme, hogy leszáll a néphez ; közelebb hozza egymáshoz az írót és az olvasót. Ezt azáltal éri el, hogy nyelve sokszor nagyon világos, ment az idegen szerkezetektől és a keleties üres szóvirágoktól. A költők használják a hazai szótagos versmértéket. 4. A reformkorszak irodalmát erős hazafiasság jellemzi. Tendenciózus irodalom. Még a régi formában is hazafias forradalmi törekvéseket képvisel. Az irodalom nem l'art pour l'art, hanem l'art pour la patrie. Hangja nem szentimentális, hanem erőteljes, férfias. 5. Uj fogalmakat honosít meg: a haza és a nemzet fogalmát. Ezeket a fogalmakat azonban még nem értik meg teljesen: a haza alatt értik az egész muhammedán világot s a török és muszlim fogalmát nem tudják egymástól kettéválasztani. 6. Európai műformákat honosít meg. 7. Megalapítja az újságírást és