Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1931
45 munkáját is, szigorát is. A szülői szeretetnek néha keménynek is kell lennie, mint a gyémántnak, hogy bele tudjon vágni, ha kell, még a lélekbe is; máskor puhának kell lennie, mint a hónak, mely alatt gyengéd csírák, életek szenderegnek. így bánik az iskola is a fiatal életekkel, hogy érték legyen belőlük : minden eszközzel ápolja a szendergő csírákat, de kemény acélkapával írtja a gyomot. Gyémánt és hó! Mindkettő visszaveri az örökkévalóság ráeső fényét és ragyogóvá lesz tőle. Ezért ragyog úgy a szülői szeretet és ezt a ragyogást akarja az iskola a fejődő emberpalántában is kialakítani, ha néha fájdalmas operáció árán is, hogy az életben el ne homályosuljon soha! Az a szőlőtőke, melyet éles késsel nem metszenek meg, nem hoz gyümölcsöt. Ennyit az iskola és a szülői ház gondos munkájáról. És most hozzátok is szólok, kedves kongreganisták. Az elmúlt 25 év alatt nagyot változott a világ. Az idő, mikor azért voltunk katholikusok, mert környezetünk is az volt és mi is megszoktuk ezt, elmúlt. Ma a katholikusnak tudni kell, miért marad hitéhez hű és miért nem lesz közönyös vagy hitetlen ? Tudnia kell, miért teszi magának nehezebbé az életet az erények gyakorlása és a parancsok követése által és miért nem teszi könnyebbé a bűnökben való megmaradás által? Tudnia kell, miért megy templomba, miért hisz, miért jellemes, becsületes és erkölcsös, miért nem engedi magát bizonyos esetekben megvesztegetni, miért nem akar ártani senkinek? Ma, kedves kongregánisták, öntudatos katholicizmusra van szükség. Igaz, azelőtt is erre volt volna szükségünk; akkor nem jutott volna odáig a világ, ahol most vergődik. Hanem azelőtt úgy szoktuk meg az életet, mintha a kereszténységen kívül más nem is is lett volna a világon. És ha láttak is gyermekeink a miénktől eltérő életmódot és ha hallottak is más életfelfogásról, a kath. közvélemény elég erős volt arra, hogy a másféle világnézet meg ne ingasson senkit. Ma azonban másképen van a dolog. Míg azelőtt az erkölcsiséget igyekeztek aláásni a rossz irányba tévedt emberek, ma már elég erőseknek érzik magukat arra is, hogy megingassák mások meggyőződését, hogy a hitnek még a bűnös életben is fennmaradt és itt-ott még megcsillanó szikrája teljesen kialudjék. Azért kell ma öntudatosan katholikusnak lenni, mert azt tapasztaljuk, hogy kath. ideáljaink megvalósítása évről-évre nehezebb lesz, mivel az erkölcsi veszedelem már a gyermeklélekbe is igyekszik belehatolni. Ma már nem elég a régi gyermekkor kedves és bájos kis meséit elmondani a fejlődő kis embereknek az angyalokról, a szent Szűzről, a betlehemi jászolról, a kis Jézusról, Mikulásról vagy Kristófról, hanem annak a fiatal, ifjúi léleknek is már korán tudnia kell azt, mekkora lelkierő kellett ahhoz, hogy egiptomi József inkább a börtönbe vettette magát, semhogy megszegje az Úr hatodik parancsát. Ma tudni kell, minő heroikus lélek vitte a három ifjút a tüzes kemencébe inkább, mintsem leboruljanak a földi bálványok előtt, pedig az jólétet és gazdagságot jelentett volna nekik. Ma tudni kell, kedves ifjú kongregánisták, minő erős hit élt Dániel prófétában, ki inkább a kiéhezett oroszlánok barlangjába