Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1931

28 „Az éj mossa haját a fény patakjában, „A láthatárt aranyos törülközőbe csavarja a fújó szél. „Az égen fénylik az égő hold ezüsttányérja, „Kupoláján ablakokként ragyognak a csillagok. „Mesés medencékben rózsástestű lányok úsznak, „Szőke hajukból a hold habzó fényt szór szét. Az éj titokzatos szépsége mosolyog felénk Az őr és a csillag c. költeményéből is. „Minden elhagyott, a távolban egyetlen árny „Az eget hallgató bátor hős. „Csend borult a sötét, fáradt tengerre, „A láthatáron aludt a süvítő szél. „Semmi hang sincs, csak az égről egy kis csillag „Kiabál .... Júszuf Zia írt szerelmes, háborús és hazafias verseket is, melyek külön kötetekben jelentek meg (Szerelmesek útja, Rohamról rohamra, A költő imája). Enisz Oehics a nemzeti verselésnek erőteljes, férfias hangot ad. Képzelete a múlthoz folyamodik témáért. Különösen kedveli a régi földközitengeri kalózromantikát, a velenceikkel vívott tengeri csatákat, a bátor kalózkapitányt: „Velencei! . . . Ez a hang bejárta az egész eget. „Velencei, velencei! Ütött a végórád ! — — — — — — — Hajrá! „Hej Teremtő! Mily vidám ütközet kezdődött! A tenger iránt érzett szeretete iratja vele A hajósok c. versét: „Íme mi, „Végnélküli „Kékségek utasai! „Lelkünknek édes testvére „Ez a napsugárban csillogó zöld víz. „A mi zászlónk a zöld vizek tüze, fénye; „Mi török ifjak vagyunk, mi a zászlót el nem hagyjuk, „Mi, hajósok, félholdunknak mindig az utat mutatjuk. Majd a tengerről Turánba csap át képzelete. Túrán leányai-ban a középázsiai török nők szépségét dicséri: „Bájos tündérek jöttek álomországba, „Tekintetük egy-egy költői ékszer, „Rózsaszájuk a költészet csalogánya. „Kedves fejükön ibolyakoszorút viselnek. „Hullámos, hullámos, hosszú hajú turáni lányok!