Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1931

26 fogja el, mikor erre gondol. Iszik a forrásból, de most már nem olyan édes a vize, mint valaha. * Az eddig tárgyalt költőknél a nemzeti verselés és az arab-perzsa metrika váltakozva több-kevesebb szerephez jutott. A költészet tartalma most már egészen nemzeti ugyan, külső alakjának azonban még mindig küzdenie kell a teljesen nemzeti jellegért. Mondanunk sem kell talán, hogy a nemzeti elem itt is fokozatosan győzedelmeskedik. A következőkben tárgyalandó néhány költőnél viszont már a forma is egészen nemzeti. Tartalmi szempontból csak annyi változást észlelhetünk, hogy a mult helyett most már egyre általánosabb az érdeklődés a jelen iránt. Itt elsősorban a köztársaság kialakulását megindító eseményekre, a háború befejezése nyomában Törökországra szakadt nyomorúságra, majd a köztársaság győzelmére és a nemzet érdekében tett vívmányaira kell gondolnunk. A szabadság kivívásán érzett örömmámor sokakat túlzásba visz ugyan, azonban az első percek érzelmi túltengése megszűnvén, a költészet ismét visszatér normális útjára. * Az elsők közül való, aki a szótagos verselésnek új hangot ad, Orhán Szejfi. Az arúzt már fáradtnak, nehéznek, a szótagos verselést viszont még bájtalannak, gyengének találja. A nemzeti verselés még egyszerű, technikája bővítésre és nemesítésre szorul. Az eddigi költők általában még a régi verstechnikával dolgoznak; Orhán Szerfi már formákat alkot a meglevő nemzeti elemekből. A régi hangba beleszövi a jelen melódiáját, ritmusát. Ezért oly frissek, újak nemzeti versmértékben írt gázeljei, melyekben könnyed líraság hullámzik. (A gázel kisebb lírai költemény, melynek rímképlete : aabacada . . .). Egy szerelmes gázeljéből való a következő néhány sor: „Búcsút mondtam ifjúságom búnélküli álmának, „Kimentem a szerelemnek határtalan síkjára. „Én Istenem, mihez fogjak, merre menjek, nem tudom, „így járok most támaszkodva képzeletem botjára .... A régi máni-nak nevezett népdalok szerkezetét, hangnemét, ritmusát is eltalálja. Egy ilyen népdalutánzata a következő: „Árva vagyok, ringass el, „Kebeleden altass el, „Most kezdtem a szerelmet, „Oktass ki hát engemet 1 „Lefeküdt és elaludt, „Keble nyitva maradott, „Egy csókját elraboltam, „Felébredt s visszaadta.