Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1930

41 a Bártfai ék-ben az alább következő, 1559-ben írt Dicséretre utal. 92 soros, egyrímű. Ebben a csoportban a legjobb vers. Szótagszám, metszet minde­gyik sorában hibátlan. Ha kiemeljük a verset korából és eltekintünk attól a körülménytől, hogy énekelték, tehát tisztán mint felmondásra szántat vizsgáljuk, formailag akkor is tökéletes. Nem mondhatom | bűntelennek, Magam látom I erőtlennek, Isten ellen I nagy vétettnek, Örök kéntől | megepedtnek. 2) Egy árnyalattal már távolabb esik az ideális versképlettől Tuba Mihály éneke Az halálról. (VII. 203.) A szótagszám sem pontos mindegyik sorában, míg azonban 9-es sor csak 2 található, addig cezurátlan már 6 van. Ez is egyrímű, azonban 3 strófájában találunk már pár­rímet; így pl. Akkor mi mind | az Jézushoz, Angyalakkal I mi urunkhoz, Gyűjtetünk mi I az szentekhez, Mint mennyei ! sereghez. 3) Még több cezurátlan sor van a Dicséret c., ismeretlen szerzőjű, 120 soros énekben. (VI. 260. 1559.) Míg azonban a cezúra 14 sorban hiányzik, addig a szótagszám már mindössze 4 esetben 9 a 8 helyett. Ez is egyrímű. 4) Németi Ferenc: LXXVII. psalmus. (VII. 159.) Bornemiszánál a nótajelzése: „Magasztalják az én Istenem", azonban valószínűleg a Váradi ék. nótajelzése a helyes: „Magasztallak én Istenem". E szerint ez is a 3) vers dallamára utal. A szótagszám ugyan mindegyik sorában pontos, azon­ban cezurátlan sora 96 közül már 26 van. Rímképlete ennek is a a a a, több strófában azonban csak 3 sor rímel; van egy párrímes strófája is. 5) Dési András énekében, Halott temetésekor való isteni dicséret (V. 71.), már a soroknak több, mint fele cezurátlan. (52-ből 27) Rímelése ennek is a a a a. A szótagszám 3 sorban 9. XVI. sz.-i kétütemű 8-asainkat jellemzi elsősorban a pontos szótag­szám, az egy Németi Ferenc versét leszámítva, a hibátlan cezúra és az a a a a rímre menő sorok. A középkori anyagban 7 képviselője van. ]) Két verset leszámítva, XVI. sz.-i 8-asaink pontosabb megvalósítói e formának, VII. Kétütemű 7-esek. (4'3) Tiszta 7-esekben írt versünk anyagungban mindössze 2 van. Más sorokkal kombinálva azonban — amint látni fogjuk — ez a sorfaj elég gyakran szerepel. Mind a két vers más strófaalakulatot mutat. Az egyik, a) Sztárai Mihálynak Mi atyánk atya Isten c. verse (V. 109.), 7 ilyen sort fűz össze egyrímmel strófává. Szótagszám, metszetek pontosak. b) A másikban, Szegedi Kis Istvánnak A szentléleknek segítségül hívásáról való dicséretében (VI. 3.), már csak 4 ilyen sor alkot egyrímmel strófát. 20 sorában az ütemek (7 kivételével) szabályosan oszlanak 4|3-ra. Tartalmilag és műfajilag a „Veni sancte spiritus"- és a „Veni creator spiri­tus"-féle latin prédikáició előtti énekek csoportjába tartozik. Az előbbivel versformája és első, valamint egy közbülső sora is megegyezik. Talán annak a dallamára is énekeltek; lehetséges, sőt valószínű, hogy a latin vers formája lebegett a magyar szerző szemei előtt. A latinban is 4|3 be­') V. ö. Császár Elemér-. A középkori magyar vers ritmusa. 1929. 17—19. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents