Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1930
37 Tiz szekér az úton ott megyen vala, Arannyal, ezüsttel nagy kazdag vala, Tizenkétféle nép utána vala, Fegyverek szólások különbőz vala. IV. 14-esek (4/4//4Í2). Ilyen vers a R. M. K. T.-nak II—VII. kötetében 9 van. Ezek közül 5 4 soros, 4 pedig 3 soros. 7-nek tudjuk az évszámát: az első 1545ben, az utolsó 1578-ban kelt. Megtaláljuk a formát népdalainkban és későbbi irodalmunkban is. 1) Itt kötelezőnek ismerjük meg e formára vonatkozólag a sornak a 8. szótag után való kettéválását és az etső sorfél 4|4 megosztását. A második sorfél tagazódása már ingadozó : megtűri ugyanaz a vers is váltakozva a 4 2, 3 3 tagozódást. Az egyik dallamforma, Szkárosi versének a dallamáé nem adhat XVI. sz.-i 14-eseinkre vonatkozólag útbaigazítást, mert rítmikailag maga sem mutat megállapodottsagot. Határozott cezúrák által jut már azonban kifejezésre a 4|4'4|2 tagozódás Sz. Ambrust Kristóf dallamában. 1) Valkai Kelemen: Az Isten előtt való igazulásról. (II. 271. 1545.) 92 soros, a a a a rímelésű. Szövegromlásnak lehet tulajdonítanunk a a szótagszám szokatlanul nagy ingadozását. 33 sorában ugyanis kevesebb a szótagszám a szükségesnél: 28 13-as, 4 12-es és 1 11-es. A 13-asok közül 16 a második ütemből vesz el egy szótagot. Ez rítmikailag még csak elviselhető, mert a két diméter egyensúlyát nem borítja fel, a dallamban pedig a megfelelő helyen valószínűleg ideiglenes ligatura keletkezett: Nem tud vala járnia az Istennek | útján; Az ilyen sorok, hellyel-közzel elhelyezve a strófában, felmondás alkalmával sem hatnak rosszul. Fülbántó azonban már a 4(24 3 beosztás, mely a sorfelek egyensúlyát megbontja (1 sorban), még inkább a 8;5-ös, mellyel 10 sorban találkozunk. A fennmaradó 59 sor beosztására vonatkozólag a következőket tapasztaljuk: Az első diméternek 4 4 tagozodását mind az 59 sorban megtaláljuk. A második diméter megosztása azonban már nem ilyen határozott. 4 2 csak 17 sorban van, 15 sorban azonban megtaláljuk a szintén megengedett 3 3-t. Marad tehát 27 osztalan diméter. Az összkhémához legközelebb álló versszaka: Óh mely igen ; mondhatatlan nagy volt a mi | bűnönk, Kiért ilyen ! nagy fizetést az Isten tőn | értőnk, Oh mely nagy volt ! az Istennek j| az ő nagy | haragja, De nagyobb volt j az Istennek szent irgalmas- j sága. 2) Szkárosi H. András: Az átokról. (II. 207. 1547.) 224 soros, a a a a rímelésű. Verselése minden tekintetben jobb, mint az előbbié. A szótagszám mindössze 7 sorban több eggyel a szabályosnál. 6 sorában ugyan az első sorfél szaporáz eggyel, azonban mindegyik sor könnyen kiigazítható. A sorfeleződés a 8. szótag után és a 4 4 megosztás végig következetes. A második sorfél tagozódása itt sem állandó ugyan, azonban az előzőéhez képest itt is némi haladás észlelhető. 4 2 van 72, 3|3 62, egyéb 90. 3) Szebeni Armbrust Kristóf: Gonosz asszonyemberek erkelcsekről való ének. (VI. 23. 1550.) 2) Az ének hangjegyekkel együtt maradt fenn ') Pl. Amadé L. • Katonaének, Arany J. : Rozgonyiné. *) A vers keletkezésére vonatkozólag maga mondja, hogy „egy kopott ebagnénak bosszúságára szerzette, — aki magyarokat csudaképen gyűlölte vala, — kit aztán egy barátja kérésére magyar nyelvre fordíta". (VI. 293.) Ezek szerint tehát az éneket német nyelven írta és talán az eredeti verselése jobb is volt.
