Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1930

36 27%; 1550-ből: 35%, 43%, 15%; 1550-ből: 33%, 50%, 16%; 1552-ből.­34%, 53%, 19%; 1553-ból: 24%, 35%, 8%; 32%, 41%, 13%; 32%, 49%, 19%; 40"/,,. 37%, 13%; 37%, 38%, 15%. Látjuk tehát, hogy fejlődés nincs, egyszerűen azért, mert énekelhetőség szempontjából a fent kifejtett körülmények következtében nem is volt rá szükség. Ha a cezúrák statisztikáját megvizsgáljuk az analizált darabokban, még egy dolgot tapasztalhatunk, melyet XVI. sz.-i 1 l-eseiknél általános követelménynek tekinthetünk: a tiszta 4-es kezdő ütemek száma majd­nem mindegyiknél nagyobb, mint a második 4-es és az utolsó 3-as ütemeké. E szerint tehát a 4|7-es tagozódás állandósulása már nagyobb mértékben megtörtént, mint a 7-es sorrész további tagozódásáé. Első helyen áll ebből a szempontból Pap Benedek verse, Segítségül hívása Istennek, hol az első cezúra egy sorban sincs eltakarva. Utána következik a Penitenciára intő história névtelen szerzőtől, hol a nem tiszta 4-es ütem­mel kezdődő sorok az összesnek mindössze 3"/o-át teszik. Tőke Ferenc Szigetvár ostromáról írt énekében 5%-át, Bornemisza Péter bölcsődalában szintén, a Cantio de militibus pulchraban 7%-át, Dévai B. M. versében, Az igaz hit által való üdvözülésnek módjáról, pedig 10'Vo-át teszik ezek az összes soroknak. Ugyanezen versekben pl. az eltakart második cezúrák százalékszáma aránytalanul nagy az elsőkhöz viszonyítva: 33, 53, 47, 50, 37, 49. A szótagszám ingadozása ezeknél a verseknél is nagyjából ugyan­olyan mérvű, mint a 12-eseknél. Az esetek túlnyomó többségében azon­ban az utolsó 3-as ütem szaporáz eggyel, amit azonban a dallam meg­enged, sőt fölmondva sem okoz zökkenőt: Meg gondoljad | e világon I mely szemérem; Bölcs azt mondja: i szüleinket | kell tisztelni; Bölcs mu­tatá I királynak ez | eszességet. A strófák itt is a legtöbb esetben egyrímre mennek, találunk azon­ban rímtelen verseket is. III. 6/5 tagazódású 1 l-esek. Ennek a második 11-es sorfajnak mindössze két tiszta képviselője van. Korántsem volt tehát olyan népszerű, mint az előbbi. Az egyiknek, 1) Tinódinak Az udvarbírákról és kulcsárokról cimű versének (III. 315. 1553.) a dallamát is ismerjük. Ez majdnem mindenben megegyezik a szimm. 12-essel, a különbség csupán az, hogy a cezúra után levő sorfél nem két, hanem egy hosszabb hanggal végződik. Ennek megfelelően a szövegnél sem 6, hanem 5 szótag esik a második diméterbe. A dimé­terek további tagazódására vonatkozólag itt is ugyanaz a megkötetlenség tapasztalható, mint a 12-eseknél. Tinódi verse egyúttal arra is dokumen­tum, hogy ha kellett, ha a dallam kívánta, mennyire meg tudták a 1 l-esek is tartani a cezúrát! 96 sora közül ugyanis csak 3 eltakart cezurájú van. A szótagszám 7 sorban 12 (ezek közül 6-ban a második ütem szaporáz eggyel, l-ben pedig az utolsó.) Rimelés: a a a a, de a a b b is előfordul. Lefüggesztött fővel leszegik nyakam, Két szömöm világa vagyon homályban, Az én író kezem | reszket az pennán, Fejem szédülögne nagy gondolkodván. 2) A másik idetartozó vers Ilosvainak 2828 soros, egyrímű, História Alexandri Magni c. verse. (IV. 83. 1548.) Szilády szerint ennek a sorai is 4|4|3 beosztásúak. Ebben az esetben az első cez. 183, a második pedig 215 esetben lenne eltakarva az első 400 sorban. 6|5 szerint tagolva azon­ban mindegyik sora hibátlan.

Next

/
Thumbnails
Contents