Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1930

IS fejezetekben u. i. látni fogunk oly példákat, melyek egyéb sorfajok megvoltát dokumentálják. Az itt felsoroltak azután különféle kombinációkban alkotnak strófákat, úgy hogy meglep bennünket az a gazdagság, mely dallamformákban elénk tárul; kivált ha kissé továbbtekintünk a meglévő anyagon, meggondolva, hogy az itt ismertetett dallamok csupán csekély részét teszik annak a dallamkincsnek, mely részben örökre elveszett számunkra, részben pedig a későbbi énekeskönyvnek lapjain húzódik meg. Strófaszerkezetek. I. Izometrikus (egyforma szótagszámú) és izoritmikus (egyforma ritmikájú) strófaszerkezetek. 1. 4 X szimm. 12-es. Ez az egyik legkedveltebb strófaszersezet. Ide tartoznak: Tinódi: Jázon (1538. körül), Batízi A.: Az istenfélő Susanna asszonnak históriája (1541.), Tinódi: Buda veszéséről és Terek Bálint fogságáról (1541.), u. az: Prini Péter (1542.), u. az: Verbőczi Imrének Kászon hadával . . . (1543.), Dési A.: Az iffiu Tóbiásnak házasságáról (1550.), Tőke. F.: Az Istennek röttenetes haragjáról (1553.) és Kákonyi P.: Az erős Vitéz Sámsonról. Tehát 8 dallam az 1538—53 között levő időből. 2. 4 X aszimm. 12-es. 2 dallam tartozik ide

: az Árgirus nótája és Tinóditól Az szálkái mezőkön való viadalról. (1554.) 3. 4 X cezurátlan 11-es. Ilyen formában vannak írva: Tinódi: Judit asszon (1540.), u. az: Szulimán császár Kazul basával . . . (1546.), u. az: Varkucs Tamás (1548.), Sztárai M.: Az igaz keresztyének kevés számokról (1549.), Tinódi: Károly császár hada (1550.), u. az: Kapitán György (1550.), u. az: Egri hist. I. része, Egri hist. II. r., Egri hist. III. része (1553.), szerző és évszám nélkül: Penitenciára intő história. Tehát 10 dallam az 1540—53 között levő időből. Amint a versformák mutatják, később is igen népszerű lehetett ez a forma. 4. 4 X a 6. hang után metsző 11-es. Egy képviselője van: Tinódi: Az udvarbírákról és kulcsárokról. (1553.) 5. 3 X cezuráttap 13-as. 2 képviselője van: Bajnai G.: Dávid királyról és Bethezabea Uriasnak feleségéről (1549.), 6. Ugyanaz a forma, csak 4 ilyen sorral: Jeremiás propheta siralmas panaszkodásainak ötödik része, szerző és évszám nélkül. 7. 3 X hatodfeles trochaeus. Szintén egy képviselője van, Tinódi: Sokféle részögösről c. versének a dallama. (1548.) 8. 4 X lejtésváltó 10-es. Anyagunkban csak egy képviselője van, azonban ez is népszerű lehetett, mert több verset lehet erre a formára visszavezetni. Tinódi: Hadnagyoknak tanúság.

1) II. Következik 3 izometrikus-heteroritmikus dallam. 9. Csükei István: Az Illyés propetáról és Ackab királyról (1542.) 4 soros, első sora középe. 10-es, a többi 3 pedig a 4. hang után metsző 10-es. 10. Szkárosi H. A.: De maledictionibus (1547.) 4 soros 14-es, a sorfajoknál ismertetett 3 első 14-es típust egyesíti magában. 11. 3 14-es d) és 1 14-es e) sor alkot strófákat Szebeni Armrust Kristóf Gonosz asszonyembereknek erkelcsekről való énekében. (1550.) III. Heterometrikus strófaszerkezetek. 12. Sapphikus strófa. Egy képviselője van, Tinódi: Dávid királa. (1549.) l) Ilyen dallamokat közölt Szabolcsi B. Z. Sz. 1929. I. melléklet 20—22. 1.