Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1930

19 13. 3 szimm. 12-es és egy középe. 13-as. Kedvelt forma lehetett, mert dallamanyagunkban 4, a versek között pedig 11 ilyen dallamra visz­szavezethető darab van. Az idetartozó 4 dallam mind Tinódié: Erdéli hist. I. része (1552.), Erdéli hist. V. része (1553.), Szegedi veszedelem (1552.), Budai Ali basa. (1554.) A legnagyobb valószínűség szerint a 4 X szimm. 12-esből fejlődött ki. 1) 14. Az első 2 sor aszimm. 12-es, a 3. és 4. pedig cezurátl. 11-es. Egy képviselője van, Kákonyi P.: Az Asverus királyról (1544.) és az is­tenfélő Hesther királyné asszonyról. (1544.) 15. Az első 3 sor cezurátl. 11-es, az utolsó cezurátl. 13-as. Ide tar­tozik Szepetneki János tói Bátorítás halál ellen. (1555.) 16. Az előbbi forma azzal a különbséggel, hogy az utolsó 13-as sor cezurás. Ennek a formának is egyetlen képviselője Tinódi Szitnya, Lévá­jának a dallama. (1549.) 17. 2 szimm. 12-es és 2 középe. 13-as alkot strófát úgy, hogy a 12-esek páratlan helyen vannak, Batízi A.-nak Izsák pátriakának szent házasságáról c. versében. (1546.) 18. Egy 11-es c) sort követ egy középe. 13-as és egy szimm. 12-es, a strófát ismét egy 11-es c) sor zárja be. Egy képviselője van, Batízi A.: Az drága és istenfélő vitéz Gedeonról. (1540.) 19. 6 soros strófa: 1. sor szimm. 12-es, 2. cezurátl. 11-es, 3. szimm. 12-es, 4. középe. 13-as, 5. szimm. 12-es, 6. középe. 13-as. Ide tartozik Farkas A.: Történelmi ének az seytháknak . . . (1538.) 20. 2 sözépc. 13-ast követ egy szimm. 12-es és egy 7-es Ide tarto­zik Tarjai M. 1552-ben írt Holofernes és Juditjának a dallama 2) 21. 3 szimm. 12-es és egy 10-es e) sor alkotnak strófát: Az három istenfélő férfiakról, ismeretlen szerzőtől. 22. 3 8-as és egy cezurátlan 10-es alkotnak strófát. Ide tartozik szerző és évszám nélkül Az babiloniabeli Beel és Sárkány . . . Végezetül még egy dallamformacsaládról kell megemlékeznünk, mely XVI. sz.-i zenénknek egy új, a szláv népi zenével való kapcsolatát vilá­gítja meg. Először Kodály Z. írt erről a ritmuscsaládról, 3) majd pedig az egészet Szabolcsi B. állította össze. 4) Szabolcsi a csoportot egy alaptípusból származtatja. A szerint, hogy az alaptípus 3 tagja közül me­lyikek és mily kombinációban alkotnak sort, í 11. strófát, 9 változatot kü­lönböztet meg. Dallamanyagunkból csak 3-ra idézhetünk példát, versfor­máknál azonban már többre. A század végén Balassinál és Bogátinál több, XVII. és XVIII. sz.-i énekeskönyveinkben pedig egész sereg ilyen vers és dallam található. 6) 23. Az alaptípus első és második tagjából álló sor négyenkint alkot strófát. Ide tartozik Csükei I. Illyés prófétája. (1542.) 24. Az 1. sor az alaptípus 1. és 2., a 2., 3. és 4. sor pedig a 2. és 3. tagja Tinódi Eger summájában (1553.) ') Erre vonatkozólag 1. a soríajoknél mondottakat. 2) Ugyanezzel a dallammal közölte Hofgreff az 1546-ban írt Az istenfélő Eleazér papról c. verset. ') A hitetlen férj. Ethn. XXVI. 304. 1. ') Tinódi zenéje. Z. Sz. 1929. I. 42—44 1. Azonkívül: Jegyzetek a R. M. K. T.-nak VII. kötetéhez. It. K. 1927. I—II. f. 142. 1. ®) Erre vonatkozólag I. Sz. cikkeit. 2*

Next

/
Thumbnails
Contents