Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1930

14 b) Szintén igert népszerű lehetett a XVI. sz.-ban egy másik, közép* cezurás 11-es sorfaj. Dallamanyagunkban ugyan kevés képviselője van (tisztán csak egy), azonban közkedveltségére az ilyen dallamokra visszavezethető versekből következtethetünk. Ezek ugyanis már nagyobb számban állanak rendelkezésünkre. Szkhémája: 1111 o 1 li- i o Pl. Tinódi Temesvárénak az 1. sora. rf^ -X—

1 1 1— Ennek tehát már határozott ritmikája van: a kétszer négy rövid hangot egy, ill. két hosszabb követi, az 5. után cezúrával. Ezt a sorfajt egy alább következővel együtt Szabolcsi Bence szláv eredetűnek vallja.

1) Megvan a mai magyar tót és morva népdalanyagban is. c) A harmadik 11-es sorfajjal Tinódi egy sapphikus formában irt metrikus dallamának az első három sorában találkozunk: • 11 oo 1111 OÓ<> OO O btb O Pl. Tinódi Dávid királának az 1. sora. -£r4f H h -M % * oo * * O Cfy A dallamnak pontosan megszabott ritmikája van, az 5. hang után cezúrával. Ez a sorfaj a német humanista metrikus dalirodalom hatására utal. Itt ugyanis a XV. sz. végi dalirodalomban bizonyos antikizáló törekvés indul meg, melynek célja a klasszikus versmértékeknek a dallamban kvantitás szempontjából való érvényrejuttatása. Ez az irány, melynek egyik főképviselője Petrus Tritonius, ki Melopoeiaei c. munkájában 22 metrikus versforma ilyen irányú megzenésítésére adott példát, hozzánk is eljut és főleg az egyházi dellamkincsben hódít. Valószínűleg hatott Honterus-nak Brassóban kiadott (1548.) metrikus dallamú ódagyüjteménye is.

2) d) Sokban emlékeztet a szimm. 12-esre egy negyedik 11-es sorfaj, mely azonban nem lehetett igen népszerű, mert dallamanyagunkban tisztán csak egy, versanyagunkban pedig mindössze két darab képviseli. Ez egy, a 6. hang után metsző 11-es típus : 1111© o1111 OO Pl. Tinódi, Az udvarbírákról és kulcsárokról 1. sora: 551 ') Jegyzetek a R. M. K. T.-nak VII. kötetéhez (It. K. 1927. I—II. f. 142. 1.) Továbbá Kodály Z.: A hitetlen férj. Ethn. XXVI. 304. 1. a) A mondottakra vonatkozólag 1. a köv. munkákat: A'égytsy László : A mértékes magyar verselés története, 1892. ; Szabolcsi B.: Adalékok a magyar metrikus énekek történetéhez. It. K. 1928.; R. v. Liliencon: Die horazischen Metren in deutschen Kompositionen des XVI. Janhanderts. (Vierteljahrschiít íűr Musikwissenschaít 1887., 1894.)