Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1929

15 ének következett. így ment ez heteken keresztül. Gmundeni házában valóságos remete életet élt s különösen idősebb korában társasággal érintkezni nem szeretett.

1) Második operája a Merlin óta ezt a lakását használta fel különböző zenei müvek komponálására. Az egyedüllét költői erejét fokozta. A zenei gondolatok nem szobájában, hanem séta vagy kocsikázás alatt lepték meg. Ilyenkor egyre szótlanabb lett, majd lekívánkozott a hintóról és gyalog ment haza. Útközben gondolatait rendezni kezdte s mire-haza ért, már valami kis egészet vetett papirra, amelyet a zongorán elpróbált. Tehát a természettel való szoros érintkezés gerjesztett benne művészi gondolatokat. Már gyermekkorában rendkívül szerette a madárdalt és sétái alatt a madárcsicsergést órákig figyelte és gyönyörködött benne. Azt mondják, hogy Astaroth bűvös csábkiáltását a második felvonásban állítólag egy pacsirtától leste volna el K^rlsbadban.

2) Emlékezetből komponált ugyan, de mindig volt nála egy kis zenei vázlatkönyv, amelyet állandóan magánál hordott. Ebbe útközben belejegyezte zenei gondolatait. Ha a próbapartiturát elkészítette, az egyes szólamokat félhangosan dúdolta el. Kellemes bariton hangja volt s Brüllék házában a házi vokálkvartettben sokszor énekelt. Ellenben első operáját, a Sába királynéját a kortársak elbeszélése szerint nem a természet szabad ege alatt, hanem csendes esti órákon szivarfüst mellett komponálta. Szerette, ha szakadt az eső és süvített a szél. Ilyenkor képzelete elvitte a messzi keletre, talán Salamon király palotájába, avagy a Libanon cédrus erdejébe, ahol egy tiszta forrás fakadt, ahol a királynő és Ássad megismerkedett. A bachanalé keleti mámorral telített zeneképét egy hóviharos éjszakán írta, mialatt a kávéház ablakait a künn dühöngő orkán rémesen zörgette. Egy sarokasztalnál meghúzódva, sűrű füstfelhők között írta volna elsó remekmüvét, a még akkor elég fiatal muzsikus. Vájjon befolyásolta-e a hangulat munka közben ? Goldmark tagadólag válaszolt. Azt mondja, hogy ő tudja, mi a fegyelem. Reggel csak azért megy sétálni, hogy a természetben hangokat keressen. Ha ilyeneket nem talál, akkor haza megy és ellenponttani gyakorlatokat végez; ha közben megjön az ihlet, akkor előbbi munkáját azonnal abbahagyja. Jelszava: ,,Munka és ismét munka." 3) Költői erejét még a hangulattól függetlenül is, szinte kényszerítette a megnyilatkozásra. Rendkívül nagy súlyt vetett az emlékezet élesítésére és erősítésére. Ezt a kettőt tartotta a szellemi fegyelmezettség legkiválóbb eszközének. Hogyan élesítette emlékezetét? Nyolcvan éves korában így felel erre a kérdésre: „Nyelveket taDie Zeit. 1915. I. 5. Kari Goldmark und Gmunden. 2) Wie Kari Goldmark inspiriert wurde. N. Wr. Journal 1815. I. 5. 3) Wr. Journal 1903. II. 15. Kari Goldmark von. A. D. G.