Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1928

zük. Az izotop elemek kémiai viselkedése teljesen megegyezik. Ha összekeverednek, egységes kémia elem színében tűnnek fel, melyeket semmiféle kémiai elemzéssel el nem választhatunk. Csak radióaktiv viselkedésük és különböző atomsúlyukra támaszkodó fizikai eljárások különböztetik meg őket. Ilyen izotop elemek pl. a Ra Q (206), ólom (207-2), Th D (208), Ra D 210), Th B (212) és Ra B (214).

1) Soddy csak a radióaktiv elemekre alkalmazta az izotop elnevezést. Szinte önként merült fel erre a kérdés, hogy nincsenek-e a közönséges elemek között is izotopok? Megfelelő eljárással egész sor elemről sikerült megállapítani, hogy nem egységes elem, hanem több vagy kevesebb izotop (egyező tulajdonságú, különböző atomsúlyú) elem keveréke. Hogy az ólom több izotop elemből áll, azt már régebben is ismerték. Az uránércekből előállított ú. n. uránólom atomsúlya 206, a tóriumólomé 208, a közönséges ólomé pedig 207 2. Kézenfekvő a feltevés, hogy a közönséges ólom az uránólomnak és a tóriumólomnak bizonyos arányú keverékéből keletkezik. A neon, melynek átlagos atomsúlya 20 2, szintén nem egységes gáz, hanem 20, illetve 22 atomsúlyú két gáz elegye. A klór (35 46) hasonlóképen 35 és 37 atomsúlvó izotopokból áll. (A két alkotórész mindig pontosan ugyanolyan 3 3 : 1 arányban keveredik.

2) Azért a közönséges klór atomsúlya 35 46. Később a higanyban (200 6) is sikerült két különböző atomsúlyú alkotórészt (202 és 204) kimutatni.

3) Ha végigtekintünk az izotop elemek során, azt a feltűnő megállapítást tehetjük, hogy atomsúlyuk kivétel nélkül egész szám. Ez a kémia szempontjából igen fontos adat, mert egyszerű magyarázatát adja annak a sok fejtörést okozó jelenségnek, hogy miért különbözik sok elem atomsúlya az egész számtól. Az izotop elemek egyre szaporodó száma valószínűvé teszi, hogy mindazok az elemek, melyeknek atomsúlya törtszám, egész atomsúlyú izotop elemek keverékei. Csak azok az elemek egyszerűek, melyeknek *) A Ra B alomsúlya lehat nyolccal nagyobb, mint a Ra G-é és kémiai tulajdonságaik mégis megegyeznek. Vannak más elemcsoporlok is, melyeknek tagjai különböző atomsúlyuk ellenére kémiailag azonosak egymással. Pl. a Ra F, Ra C, Th C és Ac C azonosak a bizmuttal, a Ra C

2, Th D, Ac D pedig a thalliummal. Egymásközi megegyezők még a Ra Em, Th Em és Ac Em. Fajans az jzotop elemeknek egy-egy ilyen csoportját a csillagászatból kölcsönzött szóval plejád-nak nevezte el. Hogy az izotopok aránya miért ugyanaz a keverék elemekben az egész Földön, megmagyarázni nem tudjuk. 3) Sok elemel megvizsgáltak már izolopia szempontjából és több keverék elemnek bizonyuk közülük. A bór (10'9) izotopjai 10 és 11, a nikkelé (58'68) 58 és 60 atomsúlyúak. A nemes gázok között keverék elem — a már emlíiett neonon kívül — az argon (39'88) (izotopjai 35 és 40), a kripton (82 9) (hat izotopja : 78, 80, 82, 83, 84, 86), xenon (130 2) (7 iztopja : 128, 129, 130, 131, 132, 134, 136). Keverékelemek még: Li (6'9) : 6 és 7, — Si (283): 28, 29, 30, — K (391): 39, 41, — Br (79-92): 79, 81, — Rb (84 45): 85, 87, — Ca (40"07) : 40, 44, — Zn (65 37) : 64, 66. 68, 70. — Se (79 2): 80. 78. 76, 82, 77, 74, — Sn (1187): 120, 118, 116, 124, 119, 117, 122, — Sb (12177): 121, 123. —