Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1928
30 atomsúlya egész szám, vagy ehhez nagvon közelálló szám. (Pl.: He (4), Be (9), C (12), N (14-01), O (16), P (19), Na (23), P (31-04), As (74-96), J (126-92), Cs (132-8). Maga az atomsúly tehát mindig egész szám. Minthogy azonban bizonyos elemekben a különböző atomsúlyú izotopok a legkülönbözőbb arányban keverednek, keletkezhetnek az egész számoktól eltérő atomsúlyok, tehát törtszámok is. Az izotopia felismerése elégtelenné tette az elem fogalmának eddigi meghatározását. Eddig az elemeket egynemű anyagoknak tekintettük, melyek csak egyféle atomból állnak. A mondottak szerint pedig sok, kémiailag egyneműnek látszó elem különböző atomsúlyú izotop elemek keveréke lehet. Eddig az atomsúlyt az elem jellemző, soha nem változó állandójának ismertük, az izotopia szerint pedig ugyanazon kémiai elem atomsúlya különböző lehet. Nyilvánvaló tehát, hogy az atomsúly egymagában nem lehet a kémiai elem jellemzője. Amióta Moseley vizsgálatai kiderítették, hogy az elem Röntgen-színképének hullámhossza a rendszámmal és nem az atomsúllyal van egyszerű összefüggésben, azóta az elem legfontosabb jellemzője és az elemek természes rendszerének alapja nem is az atomsúly, hanem a rendszám. 1) Az elem jelenlegi meghatározása a következő: kémiai elem minden olyan anyag, melynek atomjai azonos megtöltésűek (rendszámuk egyenlő). Ha összes atomjainak atomsúlya ugyanaz, akkor tiszta elem, ha különböző atomsúlyúak vannak benne, akkor keverék elem. 2) Az elemek mesterséges felbontása. Ha kémiai úton nem változtathatók meg az elemek, nincsen-e valamilyen más módszer, mellyel hozzájuk férkőzhetünk? Ez a gondolat adott újabb irányt az anyagszerkezet kutatásának, midőn a radióaktivitás tanulmányozása egyre inkább az elemek átváltozására terelte a figyelmet. A radióaktiv jelenségek kétségtelenné tették, hogy bizonyos nagy atomsúlyú elemek a- és />'-sugárzás közben bomlanak és átalakulnak más elemmé. Az "-részecskék kezdősebessége, mint láttuk, 20.000 km, a /^-részecskéké pedig 200.000 km-nél is több lehet mp-enként. Bármilyen kicsi is e részecskék tömege, nagy sebességük következtében mégis nagy energiát képiselnek. Az ^-részecskék energiája pl. százezerszeresen múlja felül a hasonló tömegű leghevesebb robbanóanyagokét. 5) A Ra C egyetlen a-részecskéjének mozgási energiája 1 "22X 105 erg, ami egy gramm tömegre átszámítva 2X10 1 8 erg-et, vagyis 2X10'° kgmétert 20.000 tonnakilométert jelent. Ehhez képest 1 g rob*) Weszelszky: Rádium és atomelmélet. 117. 1. 5) Rhorer: Atomok, molekulák, kristályok. 125. 1. 3) Kémiai Folyóirat: 1928. jan.
