Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1928

37 gálatai azonban azt bizonyítják, hogy az atom elbontása, legalább is az alacsonyabb rendszámú elemeknél, lehetséges. Ezzel megtettük az első, bár még csak igen bizonytalan lépést a leghatalmasabb energiaforrásnak, az atomenergiának felszabadítására és kiaknázására. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az atomok mesterséges szétbontása épúgy energiatermeléssel jár, mint az önként történö atombomlás. A fentiek szerint a hélium 4 hidrogénatomból áll. A hélium atomsúlya a leggondosabb mérések szerint is 4, holott a hidrogén atomsúlyát (1-008) négyszer véve 4 032-nek kellene lennie. A tömegcsökkenést Einstein relativitás elmélete alapján azzal magyarázzák meg, hogy a hiányzó tömeg energiává alakul át.

1) Még szédítőbb számokat nyerünk, ha a relativitás elmélet végső folyományaképen az anyagot az energia egyik alakjának, sűrített energiának tekintjük. Le Bon kísérelte meg, hogy számítás alapján fogalmat adjon az egy gramm anyagban ily módon felhalmozott energia nagyságáról. Le Bon szerint az 1 g anyagban rejlő energiával 510 milliárd kgméter (= 6800 millió lóerő) munkát végeztethetnénk. Hasonló munkának hő segítségével való végrehajtására 2.830.000 kg jó minőségű szenet kellene elégetnünk! Ha megbízhatóknak nem tekintjük is e számokat, annyit mindenesetre elárulnak, hogy az anyagban igen nagy, kimeríthetetlen energia van elraktározva. Ha fel tudnók szabadítani, könynyedén megoldhatnók vele az eddig ismert legnehezebb technikai feladatokat is. Előttünk van tehát az energia kimeríthetetlen forrása, de új Tantalusként elérni nem tudjuk I Ugy vagyunk vele, mint a sivatagban bolyongó dúsgazdag: a zsebe telve van arannyal, de semmit sem vehet rajta. Akár éhen is halhat. Még elképzelni sem tudjuk, hogy ekkora energia birtokában mit tehetnénk. Talán igenlő választ tudnánk adni arra a fontos kérdésre: vájjon nem lehetséges-e az elemek atomjait mesterségesen, szintézissel is előállítani? Hogyha van atomrombolás, miért ne lehetne atom-felépítés is? Ha ezt meg tudnók oldani, akkor bármely elemet mesterségesen állíthatnánk elő. Sőtl nemcsak a 92, kettő kivételével ismert elemet, hanem sokkal többet is. Annyit jelentene ez, hogy ezekből a mesterségesen létrehozott elemekből minden szerves és szervetlen vegyületet elő tudnánk állítani. Ezzel pedig biztosítanánk a táplálékon kezdve minden szükségletünk kielégítését. Egyelőre azonban mindez csak a szabadjára bocsátott képzeletet szülötte! Még csak az atomok szétrombolásánál tartunk, a felépítés eddig alig került szóba. ') A (elszabaduló energia nagysága Einstein szerint — tömegcsökkenés i fénysebesség négyzetével. Számítások szerint 1 g hélium keletkezése kereken l'6xl0" g-kal. höfejlődéssel jár. Ez húszmilliószor nagyobb, mint a szén egy grammjának égéshője. Sajnos, ezt kínálkozó óriási energiamennyiséget értékesíteni még nem tudjuk, mert a H-böl való He-képződés megindítása még túlhaladj* ismereteinket.