Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1928

36 fénye is. A radióaktiv jelenségek kézelfoghatóan bizonyítják, hogy az anyag bomlás közben energiává alakulhat át.

1) A radióaktiv jelenségek felfedezése után hamar nyilvánvalóvá lett az is. hogy a radióaktiv anyagok állandóan hőt fejlesztenek, ezért mindig melegebbek környezetüknél. A fejlődő hő mennyisége a különböző radióaktiv elemek minősége szerint változó. Pontos mérések szerint 1 g tórium P5X105 g-kalóriát, 1 g uránium 9X105 g-kalóriát, 1 g rádium pedig 132 g-kalóriát termel óránként. (1 g-kalória 1 cal az a hőmennyiség, mely 1 g víz hőmérsékletét 15° C-ról 16° C ra, tehát 1° C-al, emeli). Kiszámították azt is, hogy 1 g rádium teljes átalakulása közben 3X10

9 (=3 milliárd) g-kalória meleget fejleszt.

2) Ezzel szemben 1 g jó szén elégésekor 8000 g-kalória meleg keletkezik. A rádium tehát 375,000-szeresen múlja felül a szén melegfejlesztő képességét, (1 g Ra kereken 4 mm jő szénnek felel meg.) Ennek a nagy számnak azonban gyakorlati jelentősége nincsen, mert tiszta rádiumból néhány grammnyi áll csak rendelkezésünkre és az ebből nyerhető energia a rádium nagy drágaságát tekintve összehasonlíthatatlanul többe kerülne, mint a szénenergia. A rádiumnál több eredményei kecsegtet az urániumból nyerhető energia. Maga a rádium is az urániumból keletkezik, az uránium teljes elbomlásából tehát több energiának kell származnia. Valóban, egy g uránium teljes átalakulása közben 5X10

9 g-kalória válik szabaddá, tehát majdnem kétszerannyi, mint 1 g rádiumból. Urániumot sokkal nagyobb mennyiségben találunk, mint rádiumot, előállítása könnyebb, azért ára is sokkal kisebb. Csonka-Magyarország szénenergia-szükségletét 8 tonna uránium fém fedezhetné. A téli fűtés gondját elűzné néhány g uránium. A közlekedő eszközöket (vasút, hajó, autó, repülőgép) mentesítené a hajtóerő (kőszén, benzin) jelentékeny súlyától, a gyárakat függetlenítené az energiaforrások közelségétől. Mindez persze, mint merész álom, csak feltételes módban mondható. Miért? A radióaktiv testek energiáját t. i. mesterségesen felszabadítani, bomlásukat siettetni nem tudjuk: nem bánhatunk vele úgy, mint a szénenergiával. A szenet, benzint akkor gyujtjuk meg, amikor akarjuk. Energiájukat célunknak legmegfelelőbben használhatjuk fel. Ámde a radióaktiv energiából nem tudunk akkor és annyit szabaddá tenni, amennyit akarunk, mert a radióaktiv anyag úgy bomlik, amint ő akar, nem pedig úgy, mint mi akarjuk. A radióaktiv elemek bomlása és ezzel kapcsolatos energiatermelése önkéntes (spontán). Az atomrombolással foglalkozók vizs') Einstein speciális relativitás-elmélete szerint minden tömeg meghatározott mennyiségű energiává alakulhat át. Tömeg é« energia tehát rokon fogalmak. *) Ez az energia természetesen csak igen lassan, évezredek alatt szabadul (el a Ra-ból,