Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1928
34 megnyugtatták Riesenfeld és Haase számításai, akik Miethe adatai alapján kimutatták, hogy ha lehetséges volna is ily módon aranyat előállítani, ampére-óránkénti 0 0004 milligram termelés mellett 1 milligramm arany 44 aranymárkába kerülne 1 De hogyan áll a kérdés elméleti oldala? A higany rendszáma a táblázat szerint 80, az aranyé 79. A higany atomsúlya 200-6, az aranyé 197-2. Aston megállapítása szerint a higany keverékelem: 198, 199, 200, 201, 202 és 204 atomsúlyú izotopjai vannak. Elméletileg két uton lehetséges a higanynak arannyá való átalakítása. 1) Vagy úgy, hogy — Soddy szerint — egy negatív elektront „belelövünk" a higany atommagba. Ezzel a higanymag pozitív töltésének száma eggyel kisebbednék, tehát rendszáma egyenlő lenne az aranyéval. Atomsúlya azonban nem változnék meg észrevehetően, mert a belelőtt elektron tömege kereken ^g^-ed része a higany atomsúlyának. A Miethe-féle eljárással nyerhető arany atomsúlyának ez esetben legalább 198-nak, a legkisebb atomsúlyú higany izotoppal egyenlőnek kellene lennie. Miethe aranyának atomsúlya azonban mindig megegyezett a közönséges aranyéval (197-2). A higanynak arannyá való átváltoztatását úgy is elképzelhetjük, hogy a higany atommagból egy hidrogén magot (proton) valami módon eltávolítunk. Ezzel a rendszám és az atomsúly is egy egységgel csökkenne. Az aranycsináló kísérlet tehát ismét kudarcot vallott. Ez azonban nem szól az elvi lehetőség ellen, hanem ismét csak energiaforrásaink elégtelenségét mutatja. A higannyal szomszédos elemek már radióaktivok, tehát bomlanak. Ez a körülmény valószínűvé teszi, hogy a mesterséges atombontás megindítását a higanynál remélhetjük, A tudomány rohamos fejlődése mellett talán nem is kell sokáig várni megvalósítására 1 Mindeddig csak az atomoknak, az anyag elemi részecskéinek szerkezetét vizsgáltuk. Ismereteink még itt is a kezdet-kezdetén állnak. Még kevesebb választ tudunk adni arra a kérdésre, hogyan épül fel ezekből az atomokból az anyag? Hogyan egyesülnek az atomok molekulákká, hogyan épülnek fel csodás alakú, már külsejükkel is határozott törvényszerűségekre valló kristályokká? Fontos kérdések, melyekre kielégítő feleletet adni nem tudunk. Hisz' még az atomok alakjáról sincs biztos tudásunk, nem ismerjük az elektronpályák elhelyezkedését a tárben. Hogyan alkothatnánk akkor fogalmat az atomoknak molekulákká való kapcsolódásárólI Nem ismerjük biztosan még a legegyszerűbb hidrogén-molekulának szerkezetét sem. Bohr feltevése szerint az atomoknak molekulákká való csoportosulása úgy történik, hogy a vegyérték-elektronok ») T. T. Közi. 837. »z. 510 1.
