Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1928

24 nyebb atomnak, a H-atomnak a tömegénél. Átmérője S'óXlO-^cm, tehát százezred része az atom átmérőjének, amely pedig úgyis csak 0*0000003 mm. Mekkora az atommag? Legkisebb a Hatom magva, melynek tömege 1830-szor nagyobb az elektronénál. Átmérője azonban (elektromágneses törvényeken alapuló számítások szerint) 1830-szor kisebb mint az elektroné (2X10|

6cm). Képzeljük el ezen adatok alapján a legkisebb és legegyszerűbb atomnak, a H-atomnak szerkezetét. A H-atom áll egy egységnyi pozitív töltésű magból és egy egy körülötte keringő negatív töltésű elektronból. Az elektron pálya átmérője ( atomátmérő) egy százmilliomod cm. A rendkívül kis kiterjedésű mag körül a fenntebbiek szerint egy sokszorosan nagyobb átmérőjű, de többszörösen kisebb tömegű elektron kering, a mag átmérőjéhez képest óriási méretű pályán. Az arányokról a következő hasonlat nyújt némi fogalmat. Á H-atom átmérőjét képzeljük a Föld átmérőjével (12.700 km) egyenlőnek. Akkor a középpontban álló atommag akkora volna, mint egy tenniszlabda, az elektron pedig mint valami hatalmas bérház koringene az egyenlítőn (tehát 6370 km távolságban!) a tenniszlabda körül. A Föld térfogatának többi része üres volna. A nagyobb atomsúlyű elemek atommagva nagyobb ugyan, mint a hidrogéné (kbelül 4X10-'

2cm), de a föntebb szemléltetett arányokon ez nem sokat változtat. Még a legnagyobb atommag átmérője is legfeljebb tízezred része az atomátmérőnek I Ilyen atomszerkezet mellett már könnyen elképzelhetjük, hogy az «- és /5-sugárrészecskék akadály nélkül hatolnak át a legkülönbözőbb anyagokon. Hogyha az előbbi óriás méretű H-atomon áthajítunk egy tenniszlabdát (=<* részecske), a legritkább esetben ütközik akár a középen levő labdába, akár az egyenlítőn keringő házba. Rutherford atomelmélete szerint tehát az anyag atomjai között nagy hézagok vannak és az atomon belül is a térnek aránylag csak elenyészően kis része van kitöltve. Ebből érthetjük meg ezt a hihetetlennek látszó következtetést: ha a Földet úgy össze tudnók sajtolni, hogy az összes atom magvak és elektronok szorosan egymás mellé kerülnének és minden teret kitöltenének, akkor az egész Föld kényelmesen elférne egy közepes nagyságú szobában. Rutherford elméletét Bohr fejlesztette tovább, aki teljesen modern atomelméletében már az atommag finomabb szerkezetébe és a magot körülvevő elektron-burok törvényeibe is betekintést nyújtott. Bohr atomelmélete, mely az anyagszerkezet kutatására rendkívül termékenyítőleg hatott, már teljesen egységes alapon magyarázza az elemek atomjainak szerkezetét. Ezen elmélet szerint minden elem atomja ugyanazon elv alapján épül fel: súlyos,