Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1928
25 pozitív töltésű magból és a körülötte keringő negatív elektronokból. Az egyes elemek atomjai között csak az atommag töltéseinek és az elektronoknak számában, valamint keringési módjában van különbség. Lássuk először az atommag szerkezetét Bohr elméletében. Azt már régebben megállapították, hogy az «-sugarak anyagi részecskéi két pozitív töltésű héliumatomok. Ezek nyilván csak az atommagból származhatnak. Azért sokáig azt gondolták, hogy minden atom magva héliumatomokból van összetéve. A radióaktív sugárzások vizsgálata azonban kimutatta, hogy az atommagból H-atomok is szabadulhatnak ki, sőt a /^-sugarakat alkotó elektronok is a magból származnak! Ezért Bohr elméletében az atommag már nemcsak kétszeres pozitív töltésű He-atomokból áll, hanem egyszeres pozitív töltésű H-atomok és egyszeres negatív töltésű elektronok (magelektronok!) is vannak benne. Számuk elemről-elemre változik. A nagyobb atomsúlyú elemek magvában a He-atomok vannak túlsúlyban. A magnak a pozitív töltése mindig több, mint a negatív, ezért a mag kifelé pozitív elektromosságot mutat. Ennek a pozitív töltésnek a nagysága természetesen a pozitív és negatív magtöltés különbségével egyenlő. Ez a mag szabad pozitív töltése, mely igen fontos jellemzője az elemnek, mert ettől függ az elem kémiai tulajdonsága. A szabad pozitív töltés nagyságát az atomszám fejezi ki. Az atomszám megegyezik az elemnek a periodusos rendszerben elfoglalt helyével, vagyis a rendszámmal. 1) Az atommag szerkezetéről részletesebb ismereteink még nincsenek. Ennek az az oka, mert az atommag minden kicsisége ellenére is igen tömör képződmény, melyhez sem fizikai, sem kémiai hatásokkal nem férkőzhetünk. Vizsgálatában tehát csak az önkéntes magbomlással járó radióaktív jelenségekre támaszkodhatunk. A radioaktivitás eseményeinek pedig egyelőre csak tétlen szemlélői vagyunk, mert azok lefolyásába, mint láttuk, bele nem szólhatunk. 2) Jobban ismerjük már Bohr elméletének utmutatása nyomán a mag körüli elektron-burkot. Ebben annyi elektron kering változatos pályán, mint amennyi a kérdéses elem szabad pozitív magtöltése, tehát rendszáma. Minthogy mindegyik elektron 1 — 1 negatív töltésű, ezek a szabad pozitív magtöltést épen közömbösítik, tehát az atomot kifelé semlegessé teszik. Az elektronok nem tetszésszerinti, hanem csak bizonyos megszabott pályán keringhetnek. (A Planck-féle kvantum-elmélet alapján az elektron tömegéből, sebességéből, a magtól való távolságából minden elektron pályá1) Weszelszky: A rádium és az atomelmélet 118, 1. 2) Azt a néhány kísérletet, mellyel sikerült az atommag természetére némi fényt deríteni, később ismertetem.
