Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1928
22 elektrosztatikai egységnyi töltés). 1) Ez a töltés az elektromosság elemi kvantuma és egyúttal az energia oszthatóságának alsó határa. Ennél kisebb energia-mennyiséget az anyag fel nem vehet, hanem csak csak egy, két, három stb. energiakvantumot. A töltés nagyságának mértékében nem szerepelhetnek fél, ötöd, hatod stb. kvantumok, tehát törtszámok. Ez az elektron- és kvantumelmélet alapgondolata, mely egyre nagyobb tért hódít a fizikában. A mai fizikus az elektromos jelenségeket már mind az elektronok eltolódásával vándorlásával, keringésével, rezgésével magyarázza. Az elektronelmélet azonban fontos szerephez jutott az atomszerkezet magyarázásában is. A radióaktiv jelenségek két kérdést vettetek fel: vájjon az ú. n. radióaktiv anyagok elemek-e, vagy nem; ha elemek, akkor meg nem kell-e az összes többi elemet is radióaktivnak tartanunk? A radióaktiv anyagok elem volta kezdetben vitás volt, mert csak a tóriumból, urániumból és a rádiumból állott a kutatók rendelkezésére olyan mennyiség, mely kémiai elemvizsgálatra alkalmas. 2) A periodusos rendszerben már csak néhány betöltésre váró üres hely volt, ahova 40 radióaktiv elemet nem tudtak beilleszteni. Ez a nehézség is a mellett szólt, hogy a radióaktiv anyagok nem lehetnek elemek. A későbbi pontosan végzett minőségi vizsgálatok azonban kétségkívül igazolták, hogy a radióaktiv anyagok valóban elemek. Tárgyalásunk folyamán pedig látni fogjuk, hogy a Mendelejeff-féle periodusos rendszer keretei között az összes radióaktiv elemek helyet találnak. A másik kérdésre, nem radióaktiv-e a többi elem is, eddigi ismereteink alapján nem adhatunk határozott feleletet. Olyan jelenséget, melyből az összes elemek radióaktivitására következtethetnénk, eddig nem észleltek. Mindössze csak két elemen a káliumon és rubidiumon sikerült igen gyenge sugárzást kimutatni. Azonban még ezekről sem tudjuk biztosan, hogy sugárzásuk valóban atombomlással járó radióaktiv jelenség-e? A logikus következtetés a mellett szól, hogy radióaktivoknak tartsuk azokat az elemeket is, melyeken eddig nem sikerült sugárzást megállapítani. Ha ugyanis a radióaktivitás elemi tulajdonság, akkor vagy általános sajátsága az minden elemnek, vagy pedig az ú. n. radióaktiv elemek nem lehetnének igazi elemek. Az összes elemek radióaktivitását eddig ugyan nem sikerült bizonyítani, de viszont a feltevése nem ellenkezik kémiai ismereteinkkel. Valószínűleg csak mérőeszközeink érzékenységén múlik, *) Rhorer : Atomok, molekulák, kristályok. 58. 1. — Az elektromos mennyiség gyakorlati egysége a coulomb hárommilliárdszorosa az elektrosztatikai egységnek, tehát: 1 coulomb ^^ 3x10 9g ^-cm-^-sec-'— *) Weszelsxky : A rádium és az atomelmélet: 100. 1.
