Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1928
21 forrás is nagyfokú rádium emanáció fartalmának köszöni gyógyító hatását. Gyógyításra is rendesen a rádiumot használják fel a radióaktiv anyagok közül.) Magának a rádiumnak előállítása nagyon körülményes. Előállításra alkalmas mennyiségben csak egyes urániumércekben (főleg az uránium-szurokércben) található. Ezekben rendesen a hozzá kémiailag közelálló bárium vegyületei is előfordulnak, mégpedig nagy mennyiségben. Tőlük csak igen hosszadalmas eljárással lehet a rádiumot elkülöníteni. Az előállított rádium legnagyobb részét Amerika szolgáltatja. Az egész világ rádium-készlete 1912-ben 12 g volt,. 1921-ben pedig körülbelül 125 g-ra becsülték. 1 g rádium értéke jelenleg több 600.000 P-nél. 1) Drágaságát az a körülmény magyarázza, hogy 3—4 centigramm rádium előállításához egy egész tonna uránszurokércet kell feldolgozni ötször annyi súlyú különböző vegyiszerrel, megfelelő berendezéssel, hosszadalmas eljárással, nagy szakismerettel. Épen ezért szinrádium ritkán van forgalomban, hanem rendesen csak valamilyen rádiumvegyület. Sőt többnyire ez sem tisztán, mert még ennek előállítás is költséges. 3A— 2/a részük bárium-vegyület. 2) A radióaktiv jelenségek lefolyására új fényt derített 1903-ban Ramsay-nak az a felfedezése, hogy a rádium bomlása közben héliumot termel. Ugyanezt tapasztalták más, sugárzást kibocsátó radióaktiv anyagokon is. Az "-részecskék tehát e tapasztalat szerint nem egyebek, mint két elemi pozitív töltéssel ellátott héliumatomok. 1 g bomlástermékeitől mentes rádium 1 mp. alatt 372 10 (37.200.000.000) "-részecskét (=He-atomot) lövell ki, ami egy év alatt 167 mm 3 He-gáznak felel meg. 3) Ez pedig nagyon is mérhető mennyiség! A /3-sugarakról pedig kitűnt, hogy anyagi részecskéik megegyeznek az elektromosság egységét alkotó, a fizikusok előtt már régebben ismert elektronokkal. Mi az elektron? A fizikusok használták először ezt a fogalmat, mellyel az atomos szerkezet elmélete a fizikában is tért hódított. A modern fizika az anyaghoz hasonlóan az elektromosságot és az energiát is atomszerü, oszthatatlan egységekből állónak képzeli. Az elektromosság apró, oszthatatlan részei, mintegy atomjai, az elektronok. Kényes, nehéz mérések eredménye szerint az elektronok 1830-szor kisebb anyagi részecskék, mint a kémikusok legkisebb atomja, a H-atom. Elektron csak egyféle van, azonban elválaszthatatlanul hozzá van kötve egy változatlan nagyságú negatív elektromos töltés (4'77X 10* 1 0 ') T. T. Közi. 775-8. sz, 380. 1. Weszelszky : A rádium és az atomelmélet 43. 1. ') Weszelszky: A rádium és az atomelmélet. 19. 1.
