Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1927

— 26 az érettségizők egymás dolgozatát ne lássák, s az elnök kapja meg a szaktárgyak anyagát kérdésekben, hogy ö maga is tehessen fel kérdéseket. 1908. március 19.-én jelenik meg a 31072. számú vkminiszteri rendelet a görög nyelvi kiegészítő érettségi vizsgálat tárgyában. Érettségi elnökök a tanker. kir. főigazgatók voltak, kivéve az alábbi éveket: 1896.—97. tanévben elnök Fináczy Ernő dr. kir. tanácsos, a vkm.-ba beosztott középiskolai igazgató; 19C0.—01. tanévben Fináczy Ernő dr. kir. tanácsos, \kminiszteri oszálytanácsos ; 1906.—07. tanévben Bartoniek Géza az Eötvös Kollégium igazgatója ; 1907.—08. tanévben Szűcs István dr. vkminiszteri titkár; 1909.—10. tanévben Tomcsányi Lajos jezsuita atya ; 1910.—11. tanévben Szölgyémy Ferenc, a Ferenc József int. igazgatója ; 1911.—12. tanévben Dsida Ottó. a vkmba. beosztott tanker. kir. főigazgató ; 1913.—14. tanévben Dudek János dr. c. apát, budapesti egyetemi tanár; 1921.—22. tanévben Friml Aladár, a vkmba. beosztott középiskolai igazgató; 1923.—24. tanévben Szűcs István dr. miniszteri tanácsos ; 1925.—26. tanévben Szűcs István dr. min. tanácsos ; 1926.—27. tanévben Buzássy Ábel, pécsi ciszt. r. igazgató, c. tanker. kir. főigazgató. Az 1899.—900. évben dr. Finánczy Ernő miniszteri oszt. tan., az 1901.—02. évben Hampel |ózstf dr. bpesti egyetemi tanár; az 1921 .—22., 1922.-23., 1923.-24., 1924.-25., 1925.-26., 1926.-27. tanévekben Fábján Jenő dr. vkminiszteri tanácsos miniszteri biztosként jöttek az érettségiekre. Az érettségi letárgyalásával mindazon tényeket kimerítettük, amelyek intézetünk tanítási céljának szolgálatában működnek. Hátra volna, hogy a második főcélról: az erkölcsi nevelésről s általán a nevelésről tegyünk említést, ami nélkül a tanítás nemcsak nem lehet eredményes, de a középiskola feladatát és célját tekintve középiskolai tanulmányrendszer el sem gondolható. Mielőtt tanítási intézményeink leírásába fogtunk, vázoltuk, hogy a lélek egysége következtében a nevelés a tanítástól nem választható szét. Nevelünk a magunk példájával, az iskolai eljárással, az iskolai renddel, a tárgyak anyagában levő vonatkozással, nemcsak a humaniórák, hanem még a reális tárgyak révén való koncentrációval, nevelünk az utcával, a családi élet és az iskola kapcsolatával-, a családról itt nem is szólunk-, szóval nevelünk mindazokkal, amiket a neveléstudomány öntudatlanul együttműködő miliőtényezőknek nevez. Ezenkívül azonban vannak külön erre a célra rendelt eszméink s ezen eszmék megvalósítására szolgáló intézményeink. Mikor a fiú beiratkozik, fegyelmi szabályzatot kap, amely az ő kis társadalmi és magánéletének minden vonatkozását szabályozza. Tanárai, osztályfőnökei, illetőleg az igazgató azok az első- és feljebbviteli bíróságok, amelyek kétes esetekben egyeztetnek. Az iskolában év elejétől mindenkinek meghatározott helye van, templombamenet vagy kivonulásokkor ki-ki a maga párjával megy ; az órák 50 percesek, köztük 10-10 perc szünet. 10.—11. óra között 15 perc és 1 óra előtt 5 perccel végződik az előadás. Az előadások előtt 8 órakor és után 1 órakor latin nyelvű imát mondanak a katholikus fiúk, a negyedik óra után pedig az Ur Angyalát imádkozzák latin nyelven. A más vallásúak néma fohásszal kísérik ezeket az imákat. Az óraközökben az osztálytermekben senki sem tartózkodhatik, mert minden óraközt teljes szellőztetés tölt ki, hanem az iskolaudvaron játékkal, felüdüléssel múlik el a 10—15 perc. Két alkalommal szólal meg a villamos csengő, az első csengetésre az udvarból az osztálytermekbe vonulnak a fiúk, a második csengetésre a tanár megy be az osztályba, akit felállással és Laudetur Jesus Christus-szal üdvözölnek. Ez utóbbi szép üdvözlés a katholikus tanulókra az utcán való köszönésnél is kötelező. Ennek a most leírt viselkedési keretnek tradicionális és kövelkezetes megtartása és keresztülvitele a fiúk magatartásában állandóságot honosít meg. Kimondottan az erkölcsi nevelést szolgálja a vallástan, heti 2 órában,