Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1927

-aramely tárgy azonban nem a profán tárgyak módjára nyeri elintézését, hanem a vallás elméletén kívül praktikusan belekapcsolódik a 10—18 éves trnulók életébe. A vallástan anyagát a Tananyagnál közöltük. A fiúk szept.-okt. hónapokban, továbbá május és június hónapokban naponként fél 8 órakor szent misét hallgatnak, nov.-:ápr. hónapokban csak vasár- és ünnepnap 8 órakor. Hétköznapokon az egész ifjúság énekel, vasár- és ünnepnapokon pedig az énekkar a kórusban. Minden vasár- és ünnepnapon a szent mise után visszamegy az ifjúság az intézetbe, ahol az ifjúsági hitszónok szent beszédet tart. A szent beszédek tárgya részben a napi_ evangéliumokhoz alkalmazkodik, részben aktuális eseményeket méltat. Évenként két hónaponként szent gyónást végez áz egész ifjúság, s húsvét előtt 3 napos lelkigyakorlatot tart külön e célra felkért szónok. A püspöki főhatóságtól előírt egyházi ténykedésen (körmenet, Szentségimádás stb.) résztvesznek. Az összes ifjúsági vallási gyakorlatok az egész tanári kar jelenlétében történnek. A gyónási előkészítés, a vasárnapi szentbeszéd megtárgyalása a vallástani óráknak is részben anyaga. A szünidőkben a vallási gyakorlatok betartása különös gondoskodás alá esik. A fiúk nemcsak szept.-okt.-niáj.-jún. hónapokban, hanem a téli hónapokban is nagy számban látogatják előadás előtt az Ur házát. A kongreganisták szabályaik szerint végzik ájtatossági gyakorlataikat. Mindeme vallási és erkölcsi irányoknak múló hatásuk volna, ha nem gondoskodnék az intézet azok megtartásának szoros ellenőrzéséről. A fegyelmi szabályok a szülőkhöz és a szállásadókhoz szólnak, s külön igazgatósági rendeletek nyújtanak segédkezet a szállásadóknak, hogy szülő-pótló szerepüknek eleget tehessenek. Ezeknek lényege a tanulók szoros ellenőrzését célozza. 1912.—13. óta fokozottabban történik ez. A más vallásúak saját lelkészeik vezetése és felügyelete alatt végezték vallási gyakorlataikat, a gimnázium sz'gorúan felügyelt, hogy ki-ki vallási kötelezettségének eleget tegyen. , A valláson kívül a másik erkölcsi, erkölcsnemesítő, érzelmeket fejlesztő eljárás a művészi nevelés. Ennek fontosságát már az 1898. évi 64174. számú vkm. rendelet kiemeli. A művészi nevelés értelmiség és érzelmi nevelés szempontjából fontos. A művészi nevelés komoly nemzeti feladat, nemzedékek világnézetét módosítja, jellemet nemesít, altruisztikus elemekkel tölti be önzés helyett a lelkeket. A történelem, földrajz, filozófia keretén belül van alkalom a művészi érzék nevelésére. A rajztanítás legyen gyakorlati : művészi termékek szemléltetésével és utánzásával. Az önképzőkörnek e téren szép és tágas területei adódnak. A nevelés lelki ágai : a kedély, az érzelem, az ember- és hazaszeretetek, a szülői- és tekintélytisztelet, a fegyelem és az evvel szorosan összefüggő akarat nevelése. Az akarat nevelésével szervesen kapcsolódik a cselekvőképesség nevelése. Az általunk tárgyalt korszakot annak a nagy nevelési programmnak a megsejtése teszi újszerűvé, hogy a technika vívmányainál is nagyobb gondot fordít a lélek és a szellemiség problémájára, mert hiába minden technikai, fizikai, kémiai eredmény, ha az csak a materializmust szolgálja. Rugékony lelkiség, ideálizmus, a szív fiatalsága, egész ember, jellem kell. A cserkészetnek nevelő feladata itt kapcsolódik össze az iskola módszeres elméleteivel a gyakorlatban s itt hangsúlyozzuk még egyszer, hogy egyéniségek s nem elvek kormányozzák a világot, mert jellem, lélek, egyéniség nélkül minden elmélet és elv halott. Minden diáknak lelkületét hamvasan megőrizni: ez a gondolat hatja át mindazon intézkedéseket, amelyek alkalmasak a rohanó korszellem esetleg romboló hatásainak mérséklésére. Egyáltalán nem a fiatal lélek jókedvének a meg nem crtcse, hanem maga-