Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1927

ismeretek közlésének a hiánya a nemzet nagy kárát, az általános műveltségtől való teljes elmaradását jelentette volna. Ezt a hiányt volt hivatva orvosolni a Thun-féle rendszer, amely,- bár eredete az önkényuralom, tanitási nyelve pedig 1861.-ig a német volt-, mégis, eredete és végrehajtási módja ellenére is végeredményben hasznos következményekkel járt. Ez a Thun-féle tanítási terv az 1806. évi tanterv osztály, tananyag és órabeosztásával, valamint az óraszámokkal összevetve tanulságos párhuzamul szolgálhat. I. osztály : vallástan 2, latin 8, magyar 4, világföldrajz 3, számtan 3, állattan 3, összesen 23 óra. II. osztály : vallástan 2, latin 6, magyar 4, ókori történelem, földrajz 3, számtan, mértan 3, növénytan 2, összesen 20 óra. III. osztály : vallástan 2, latin 5, görög 5, magyar 3, világtörténelem 1648.-ig 3 óra, számtan, mértan 3, ásványtan, fizika 3, összesen 24 óra. IV. osztály: vallástan 2, latin 6, görög 4, magyar 3, Ausztria története, közigazgatás, Magyarország földrajza 3, számtan, mértan 4, fizika 2, összesen 24 óra. A keszthelyi gimnázium 1850. óta négy osztályos. 1861.-ben az önkényuralom külpolitikai hatásra enyhült és ez év októberében az előbbi tanterv az alábbiakban módosult : I. osztály : vallástan 2, latin 7, magyar 5, Magyarország földrajza 2, számtan 2, összesen 18 óra. II. osztály : vallástan 2, latin 8, magyar 4, Európa földrajza 2, számtan 2, összesen 18 óra. III. osztály : vallástan 2, latin 6, magyar 4, világföldrajz 2, magyar történelem 2, számtan 2, állattan 2, összesen 20 óra. IV. osztály : vallástan 2, latin 6, magyar 4, magyar történelem 2, számtan 2, növénytan 2, fizika, vegytan 2, összesen 20 óra. A magyar nyelv tanítása lassan-lassan egészen előkelő helyet foglal el a tantervben s új, eddig nem tanított tárgyak lépnek be a tanterven át az iskolába és ezen keresztül az életbe. A kiegyezés után rohamosan fejlődő nemzeti kulturánk a középiskolák terén is eddig nem látott örvendetes előrehaladást eredményez. 1867. után nagy számban születnek új középiskolák. Az eurúpai civilizáció fogalmi köre is erősen bővül s az 1850.-Í tanterv, amely pedig a saját korában modern volt, három évtized alatt rekonstrukcióra szorul.*) Ha végigtekintünk az európai népek történetén, a francia forradalom óta részint gyarmati, részint kulturális téren tapasztalhatjuk, hogy egyik nép a másikat nagyon megelőzte. Nálunk szomorú valóságképen állapítható meg, hogy egyik irányban sem történt egy lépés sem. Minden időnket és erőnket lefoglalta az uralkodóházzal vívott nemzeti harc, a nemzetiségi kérdés, a politikai megoszlás. Egyetlen felfedezés van 1800. és 1880. között, ami európai hírnevű, elismert fontos kulturtény, ez Semmelweiss közismert felfedezése. Semmelweis felfedezését leszámítva nálunk legfeljebb sikerült utánzásról, jól alkalmazott átalakításról lehet szó, vagy, mint Jedlik Ányos felfedzéseivel (az elek*) Itt megint célszerűnek tartom felsorolni azokat a találmányokat cs felfedezéseket, amelyek 1850. óta 3 évtized alatt az emberi szellem térfoglalását jelzik: Bessemeracél, ágyúacél, wolframacél, petróleumlámpa 1855., alumínium 1856., páncélos hadihajó 1857., robbanógázmotor 1858., darwinizmus 1859., földrengésjelző 1860., telefon gondolata, cézium elem 1861., szemafor 1862., csőposta, földalatti vasút 1663., nitroglicerin 1864., genfi nemzetközi egyezmény 1864., I.iebig huskivonata 1865., gólyószórófegyver 1870., benzinmótor 1871., telefon gyakorlati alakja 1976., villamos ívlámpa 1876., fonográf, dinamó, 1877., izzólámpa, villamoskörte 1878., váltóláz bacillusának felismerése 1880., grammofon 1880., Írógép 1880., drótnélküli telefon 1880., tuberkulózis bacillusának felismerése 1882., gázizzófény-aszbesztharisnya 1883.