Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1927

tromágnetikus rotációk felfedezése és a dinamógép elvének feltalálása), szerénységünknél és elszigteltségünknél fogva háttérbe szorultunk. Mikor az értesítőbe kerülő kis értekezésben gimnáziumunk utolsó harminc esztendejének történetét szándékozom vázolni, nem lehet célom a magyar közoktatásügyek mindenkori fontosságát, európai színvonalon tartásának szükségességét kutatni, azonban genetikusan a tárgyhoz tartozik az a törekvésem, hogy utaljak arra a szerepre, amit gimnáziumunk a magyar középiskolák sorában s a középiskolák a magyar szellemiség történetében elfoglalnak. Ha az 1800.-tól 1880.-ig létrejölt szellemi és technikai vívmányokra, újításokra, felfedezésekre a tények hatását kutató gondolatokkal tekintünk, ott látjuk azt a faji küzdelmet, amelyet az angol, a német, a francia, az olasz, a maga érdekében vív a szellem fegyvereivel s a amely vívódások eredménye a küzdelem elsimulása után az európai kultúra közös értéke lesz. A mi fajunk sorsa a napi politika, az ideigtartó szövetségek és nemzetközi megállapodások megnyilvánulásain kívül kétségkívül azon fordul meg, hogy a nagy európai kulturértékszövetségben mennyi takarékbetétünk van. Ezt pedig egyének döntik el, a Széchenyitől elgondolt „kiművelt emberfők," akiket viszont az intézményeknek kell támogatniok. Ezek között az intézmények között fontosabb szerep jut a középiskoláknak, mint bármely más szervezetnek, mert a szellem ezen kémiai kohóján és filtráló készülékén keresztül kell mennie az ország minden társadalmi osztályú és foglalkozású mindkét nemű közép és felsőfokú intelligens emberének. Abban a korban éri a nemzet egyedeit a középiskolák hatása mikor még minden iránt fogékonyak és már érettekké kezdenek lenni. Minél jobban birtokában van valaki a szellemi műveltség értékelésének s minél jobban látja, hogy a jellem és a tudás az egyedüli mutatója és nemes valutája az egyén és a nemzet harmonikus fejlődésének, annál öntudatosabban rokonszenvez mindazokkal az intézményekkel, — így a középiskolával is —, amelyek hivatva vannak az egyént felismerni és neki szárnyakat adni. Az élet változó igényei folyton új követeléseket támasztanak az újabb generációkkal szemben, nem feltűnő tehát, hogy a XIX. század végén a tanterv újból módosul. 1883. év őszén lépett életbe a következő tantervi módosítás. Ezt a megelőzőkkel szintén tanulságos összehasonlítani óraszám és tananyagbeosztás szempontjából. I. osztály : vallástan 2, magyar 6, latin 7, földrajz 4, számtan 3, mértan 3, testgyakorlás 2, Szépírás 1, összesen 28 óra. II. osztály : vallástan 2, magyar 5, latin 7, földrajz 4, számtan 4, mértan 3, testgyakorlás 2, szépírás 1, összesen 28 óra. III. osztály: vallástan 2, magyar 3, latin 6, német 4, Magyarország történelme 4, fizikai földrajz 2, számtan 4, mértan 2, testgyakorlás 2, összesen 29 óra. IV. osztály : vallástan 2, magyar 4, latin 6, német 3, ókori történelem 3, ásványtan 3, algebra 3, geometria 2, testgyakorlás 2, összesen 28 óra. A keszthelyi gimnázium 1883.-ban még mindig 4 osztályú, azonban nézzük ennek az évnek V.—VIII. osztályos tantervét, hogy legyen alapunk arra nézve, hogy a néhány évvel később 8 osztályú főgimnáziummá fejlesztett keszthelyi gimnázium milyen tantervi követelményeket valósított meg. V. osztály : vallástan 2, magyar 3, latin 6, német 3, görög 5, világtörténelem 3, növénytan 3, mennyiségtan 3, testgyakorlás 2, összesen 30 óra. VI. osztály : vallástan 2, magyar 3, latin 6, német 3, görög 5, világtörténelem 3, mennyiségtan 3, állattan 3, testgyakorlás 2, összesen 20 óra. VII. osztály : vallástan 2, magyar 3, latin 6, német 3, görög 5, történelem és politikai földrajz 2, menhyiségtan 4, természettan 4, testgyakorlás 2, összesen 31 óra.