Premontrei katolikus gimnázium, Keszthely, 1927

A keszthelyi prémontrei rendi katholikus reálgimnázium története. 1896.-1926. Mielőtt értekezésem tulajdonképeni tárgyára, a keszthelyi katholikus prémontrei reálgimnáziumnak az utolsó 3u évbeli történetére rátérnék, és avval érdemben foglalkoznám, szükségesnek tartom, hogy e gimnáziumnak az utolsó 30 évet megelőző időbeli történetére is, habár csak egész rövid, vázlatos visszapillantást vessek. A keszthelyi gimnáziumot Festetics Pál gróf 1772-ben alapította. E gimnáziumban annak alapításakor ferencrendü szerzetesek tanítottak, mert ők azt az időt leszámítva, amikor a török hódoltság idején a kanizsai vilajet hatásköre Keszthelyre is kiterjedt (1600.—1690.), állandóan tartottak fenn Keszthelyen rendházat. Ez a győri tankerületbe beosztott gimnázium az igazgatót is számításba véve négy tanerővel kezdte meg működését és fennállásának ötödik évében érte a ratio educationis, mely új, három osztályos tantervet hozott be. Amint a mai középfokú iskolázásunk három iskolatípust ismer: gimnáziumot, reálgimnáziumot és reáliskolát, amelyek egymástól a tantárgyakban és a tantervi követelésekben lényegesen különböznek, úgy ez az 1777. évi Ratio educationis szintén három iskolatípust állított fel : gramatikait (melynek célja volt 3 osztályon át a tanulókkal a latin nyelvet elsajátíttatni), gymnasiumot (mely 2 osztályos volt) és philosophiait (szintén 2 osztályos). Keszthelyen a 3 éves gramatikai tipust honosították meg. 1777-től kezdve tehát a diákok 3 éven keresztül jártak iskolába. Volt az igazgatón kivül 3 tanár, akik osztályaikat végig vezették. Az iskola kifejezett célja, hogy a latin nyelvet beszédben úgy, mint írásban teljesen, bő szókinccsel és szabatos nyelvtani ismeretekkel teljesen elsajátíttassa a tanulókkal. Ha meggondoljuk, hogy a XVIII. században az országgyűlés nyelve, továbbá a hivatalos életben használt nyelv a latin volt, amelyet minden művelt embernek úgy kellett beszélnie, mint a magyart, megértjük ez iskolatípus tantervi célkitűzésének hátterét. Ez iskola tanterve a következő volt: I. osztály: vallástan 2 óra, Magyarország földrajza 2 óra, állattan 2 óra számtan 2 óra, helyes és szépírás 2 óia, latin nyelv 10 óra. Heti óraszám 20, ebből 10 óra esik a latin nyelv tanítására. II. osztály: vallástan 2 óra, német nyelv 2 óra, az örökös tartományok földrajza 2 óra, számtan 2 óra, növénytan 2 óra, ókori történelem 2 óra, latin nyelv 10 óra. Heti óraszám 22, ebből a latin nyelvre esik 10. III. osztály: vallástan 2 óra, német nyelv 2 óra, Európa földrajza 2 óra, számtan 2 óra, ásványtan 2 óra, Magyarország történelme 2 óra, latin nyelv 10 óra. Heti óraszám 22, ebből 10 esik a latin nyelv tanítására. A tandíj évi 12 forint volt. Minden félévben vizsgát kellett tartani, amikor az igazgató jelenlétében az osztályt tanító tanár kérdezett, az érdemjegyek megállapításánál az Írásbeli dolgozatokat is figyelembe vették. Az érdemjegyeknek négy fokozata volt: eminentia, prima, secunda, tertia. Felsőbb osztályba lépni, csak eminentia, vagy prima osztályzattal lehetett, secunda ismétlést vont maga után, úgyszintén a tertia is a nemes származású tanulóknál, míg, ha nem nemes kapott tertia érdemjegyet, a tanulást nem folytathatta.